Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
IV. Kiállítások - Ulrich Attila: A Felső-Tisza vidék a Rákóczi-szabadságharcban. Kiállítás a vajai Vay Ádám Múzeumban
jusz, szempillák, és szemöldökök együttese nyújtja a tapasztalt hatást. Ebből az akrilgyanta anyagból készültek a kezek is, amelyhez élő modell kezeiről vettünk mintát. A figura teste polisztirol tömbből lett kifaragva. Az öltözékeket és a kiegészítőit a hazai színházi díszletes szakma kiválóságai készítették. Pálffy gróf kardja a Hadtörténeti Múzeum restaurátor műhelyének másolata... " Néhány szót szólnék a fejedelem nyakában lévő aranygyapjas rendről. Lakatos Sarolta adatai szerint II. Rákóczi Ferencet 1708. október 8-án vették fel a Rend soraiba. Ennek bizonyítékait, a rendi láncot és a diplomát egy Le Grand nevü francia futártiszt juttatta el hozzá és körülbelül 1710. elején vette át tőle. A kiállításban látható szalagos példányt a fejedelem nem viselhette, a rendi láncot viszont igen. Minket, a kiállítás rendezőit a pontos történelmi hűség kivitelezésében egyenlőre anyagi okok gátoltak. A panoptikum 2000-ben készült el, és június 3-ától láthatja a nagyközönség. Az új kiállítás egyik része az északi bástyaszobába került - a vajai múzeum sorsát szívén viselő Kovács Árpád állami számvevőszéki elnök ötlete nyomán -, a szabadságharc államigazgatásának bemutatása. A kiállítás másik része, ami a déli bástyaszobában kapott helyet, lényegében a régi Vay-szoba felújított változata, és az egykori birtokos családnak és tagjainak állít emléket. Mivel az államigazgatás megjelenítése nem egyszerű, és főleg nem látványos feladat, megpróbáltunk olyan eszközökhöz nyúlni, ami egyrészt megfelel a látogatóbarát múzeum feltételeinek és az ifjabb és idősebb korosztály figyelmét is leköti. Nehezebb dolgunk volt a gyermekek figyelmének lekötésével, ezért ezt úgy próbáltuk megoldani, hogy az államigazgatás kereteit tágabb fogalomban értelmeztük. Két nagy táblán felvázoltuk ugyan mind a Magyar Királyság, mind pedig Erdély irányítási, igazgatási rendszerét, de a hangsúlyt inkább más, nem is szorosan az igazgatási rendszerhez köthető egységekre fektettük. Mivel az államigazgatás és irányítás egyik fontos eleme a gazdaság, illetve a gazdasági rendszer kiépítése, megszervezése és üzemeltetése volt (azon belül stratégiailag fontos szerepet játszott a kereskedelem és bányászat), ennek bemutatására több térképet és makettet is elhelyeztünk úgy, hogy a korszak jellemzése rövid szöveges magyarázatokkal központi helyet foglal el. Emellett fontos szerepet kapott az államszervezet felépítésében a pénzverés, a hírvivésben a posta, ezért e három lényeges elem köré csoportosítottunk. Három nagy térképen jelenítettük meg az előbb említett területeket. Az egyiken a fontos magyar és az erdélyi bányászati központokat (só, arany, ezüst, réz, higany stb.), a salétromfőzés helyeit, a vasöntő hutákat mutattuk be. A másikon a szabadságharc pénzverése, pénzverőhelyei és szükségpénz-verőhelyei jelennek meg úgy, hogy minden város neve mellé egy jellemző és verdejellel ellátott érmet tettünk. A harmadik térképen a postaútvonalakat, a fejedelmi, és az általános postautakat elkülönítve láthatjuk. A térképekhez természetesen nemcsak magyarázó szöveg, hanem egy rövid korrajz is tartozik, amiben általánosan, és röviden mutatjuk be a kor legfőbb jellemzőit. Az eddig leírtak általában véve színes kivitelezésük ellenére sem biztos, hogy felkeltik a gyerekek érdeklődését. Ezért gondoltunk arra, hogy amennyiben a terem szűkös méretei megengedik, modellekkel és terepasztalokkal tesszük változatossá a kiállítás képét. Ennek megfelelően - szakmai előkészítés mellett - Ördögh János két makettet készített el. Az egyik egy 17. századi metszet után, fémbányát ábrázol felszín alatti és feletti megjelenítéssel. A felszín alatt jól láthatóak a tárnák, az a módszer, amivel fejtették a kőzetet, ahogy azt a felszínre juttatták, és ahogy új vajatokat nyitottak. A felszínen látható a szállítás, szellőztető rendszerek, és a fém próbázása is. A másik makett vagy terepasztal a kereskedelem szemléltetésére készült. Ennek bemutatására egy olyan, a régiónkban a 17. században fontos központot választottunk, amely a vízi- és a szárazföldi kereskedelemnek is központja, illetve átmenőhelye volt; ezért esett a választásunk Tokajra. Több egykorú metszet átnézése után, megrajzoltuk azt a szelvényt -