Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - Szemán Attila: A rézpénzek szerepe a Rákóczi-szabadságharc kitörésében és bukásában

A rézpénzek szerepe a Rákóczi-szabadságharc kitörésében és bukásában Szemán Attila A címben megjelölt rézpénzek természetesen két különböző sorozatot jelentenek. Mindkét történelmi folyamatban szerepet játszottak a rézpénzek is, s közülük kétségtelenül a korábbi a kevésbé ismert, ezért ezzel foglalkozunk részletesebben. A Selmecbányái és kassai rézpolturák Bár a 17-18. század fordulóján megjelenő rézpénzek kérdése régóta és rendszeresen megjelenik a Rákóczi-szabadságharc történetének tárgyalásakor, azok szerepe nem megfelelően tisztázott a történész szakirodalomban. A numizmatikai szakirodalomban pedig a tárgyi anyagra koncentrálva, annak történeti vonatkozásait nem vizsgálták kellő intenzitással. A történészek a levéltári források alapján gazdaság-, politika- és pénztörténeti összefüggésekben vizsgálták az adatokat, a numizmatikusok a pénzgyüjteményi anyagból kiindulva, s később a történészek által feltárt adatokat is figyelembe véve próbáltak előbbre jutni. Végső soron valamiképp elbeszéltek egymás mellett és így a rézpénzeknek szabadságharc kitörésében játszott szerepe sem került be megfelelő módon a történeti köztudatba. A két tudományterület eredményei elsősorban a mindkét oldalon meglevő sajátos forrásanyag komplex vizsgálatával adhatnak újabb előrevivő megállapításokat. Az eddigi szakirodalomban két alapvetően eltérő megítéléssel találkozunk és úgy tűnik ez nagyjából tudományterületenként különül el. A történészek határozottan és egyértelműen I. Lipót rézpénz veréséről beszélnek, a numizmatikusok viszont - a Rákóczi-szabadságharc speciális vonatkozásokkal rendelkező rézpénz kibocsátását kivéve - hivatalos rézpénz verésről csak Mária Terézia 1760-as rendeletét követően, 1761-től emlékeznek meg.

1 Makkai László egyetemi jegyzetének megállapítása - mely csak a rézpolturákra vonatkoztatható - szerint: „Fokozta a paraszt nyomorúságát a kormány pénzügyi politikája: értéktelen, könnyen hamisítható rézpénzzel árasztották el az országot.

2 Kahler Frigyes, numizmatikai alapokon állva, egyenesen tárgyi tévedésnek minősítette ezt a megállapítást.

3 A két szerző egymástól nagyon is eltérő megítélése jól tükrözi a numizmatikusok és történészek hagyományos felfogását. Sőt, a későbbiekben is kitartott mindkét tábor saját felfogása mellett. Elég talán Huszár Lajos 1982-ben megjelent munkájára,

4 és R.Várkonyi Ágnes 1989-ben megjelent tanulmányára

5 hivatkozni. Érdemes azonban megvizsgálni, honnét ered ez a két különböző vélekedés? A magyar történészek Takáts Sándor „A rézpénz mint országos csapás 1703-ban"

6 c. cikke alapján ismerik a Rákóczi-szabadságharc kitörésében szerepet játszó „rézpénzek"-et. Takáts saját bécsi levéltári kutatásaira támaszkodva gazdaságtörténetből indult ki, de politikatörténeti következtetéseket is tett. Létezett azonban egy másik történész, Johann Newald, 1 RÁDÓCZYGy. 1982. 50. p. 2 MAKKAI L. 1972. 333. p. 3 KAHLER F. 1985. 64. p. 4 HUSZÁR L. 1982. 81. p. 5 VÁRKONYI Á. 1989. 193. p. 6 TAKÁTS S. 1903. 66-67. pp.