Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

III. Új szerzemények - Füvessy Anikó: Egy vidéki körorvos emlékanyaga

Házasságukból hét gyermek, két lány és öt fiú született. A lányok tisztviselőhöz és főjegyzőhöz mentek férjhez. A fiuk továbbtanultak. Dezső, az ízeltlábúak kutatója Budapesten élt. Béla vasútépítő mérnök lett, majd MÁV felügyelőként dolgozott Debrecenben. Kuthy Lajos öccséhez, Istvánhoz hasonlóan jogot végzett. A legfiatalabb fiú gyerek, Elek, 1850-ben Szarvason született. Szarvason, Selmecbányán tanult, Pápán érettségizett. Az orvosi egyetemet Pesten végezte, 1875-ben kapott diplomát. Segédorvosként dolgozott a Rókus Kórházban, majd 1878-ig a Délvidéken volt katonaorvos. Ezt követően Mezőkovácsházán községi orvosi állást kapott. Első, Krecsmári Etelkával kötött házasságából két gyermeke született; János, aki banktisztviselő és Erzsébet, aki fizika-matematika szakos tanár lett. Válása után, 1891-ben új házasságot kötött Pálka Kornéliával. Az idősebb Kuthy Elek népszerű, köztiszteletben álló és anyagilag megbecsült orvos volt Mezőkovácsházán, 18851890 között 60 hold földet tudott vásárolni. 1894-ben álláshelyet változtatott, SzegedFeketeszélen külterületi orvosi állást vállalt. Haláláig, 1914-ig itt dolgozott. Fia, Elek családtörténetében szüleiről így írt: „Édesanyám tipikus cipszer szepességi asszony volt, a felsőbb leányiskolát Iglón végezte. (...) Minden munkában, háztartásban ügyes, szorgalmas, takarékos asszony volt. Szépnek tartották. Ismerte a magyar klasszikusokat, de inkább német könyveket olvasott, bár jól beszélt magyarul, észrevehető volt az idegen akcentus. (...). Apánk középtermetű volt, inkább sovány, szikár ember, korán kopaszodott, nagy bajuszt viselt. A nép nagyon szerette, honoráriumot csak a jómódúaktól fogadott el. Kézipatikája volt, sok gyógyszert kiadott ingyen. Rendkívül mozgékony, fáradhatatlan, szorgalmas volt, bejárta a tanyavilágot, gyalog is látogatta betegeit".

1 A második házasságból négy gyermek született: Elek, Aranka, Pál és Gizella. Pál még gyermekkorában elhunyt, Aranka nem tanult tovább, Gizella elvégezte a gyógyszerészeti egyetemet. Kuthy Elek (1891-1982) Kezdetben, míg a tanyán új iskola nem épült, magántanuló, majd az aradi az evangélikus iskolába került. Egy évig Poprádfelkán, anyai nagyszüleinél tanult a német nyelv elsajátítása céljából. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden kezdte, Szarvason érettségizett. Apjától, aki jó tornász, kitűnő úszó és lovas volt, örökölte a sport, a természet szeretetét. Édesapja mellett nagy hatással volt rá unokatestvére, Dezső, akit országos hírű tüdőspecialistaként, számos szakcikk, könyv írójaként ismertek. Berlinben évekig az első tüdőbeteg szakorvos.

2 Korányi Sándorral az Országos Tuberkolózis Egyesületet, majd ennek útján az Erzsébet Tüdőbeteg Szanatóriumot létesítették, melynek első igazgatója lett. 1910-től Budapesten medikus lett. 1913 júliusában megkapta katonai behívóját Innsbruckba, az 1. számú császári és királyi császárvadász ezredhez, ahonnan október l-jén szerelt le. Édesapja ekkor már súlyos beteg volt, s 1914 márciusában meghalt. Apja halálával családfővé vált. Lánytestvéreit rokonságuknál helyezte el, ő pedig folytatta egyetemi tanulmányait. Július 26-án kitört az első világháború. Kuthy Eleknek is jelentkeznie kellett ezredénél. Az egyik gyakorlaton megfázott, tüdőgyulladást kapott, tartalékkórházba utalták. Gyógyulása után ebben a kórházban dolgozott, s szabadsága idején Pesten letette a második szigorlatot, majd 1915. május 27-én doktorrá avatták. Másnap már utazott is vissza Innsbruckba. Innen Grazba, a VII. helyőrségi kórházba segédorvosnak, majd július végén az olasz harctérre került. A világháborút ennek különböző 1 Kiss Pál Múzeum (ezután: KPM) Vegyes Adattár 226—2005: Kuthy Elek: Családom - életem. 2 Legidősebb apai nagybátyjának, Dezsőnek a fia.