Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
III. Új szerzemények - G. Merva Mária: Új szerzemények a Gödöllői Városi Múzeumban
keretben a kép közepén egy meztelen férfi keresztbe tett lábbal ül egy alacsony fa tetején, melynek ágai széthajolnak. A férfi, akit profilból látunk, bal kezét a combja fölött tartja, feje fölött glória, az ovális keret alján, a férfialak alatt felirat 3 sorban: „Gödöllői Művész Egyesület". Alatta már az ovális kereten kívül az 1919-es évszám. Kívül rajzos dísz veszi körül az ovális keretet, jobbra-balra középen egy-egy fekvő tulipánnal. Talán a magányos Ádám, aki éppen az alma leszakítására készül? A hagyatékban található levelekből, iratokból kiderül, hogy Dettár György és felesége milyen egyesületekkel, emberekkel, társasággal tartott kapcsolatot Gödöllőn, milyen volt a társadalmi beágyazottságuk. A különböző számlákból, fizetési felszólításokból nemcsak az derül ki, hogy ki mindenkinek tartozott a festőművész, hanem az is, hogy milyen ügyvédek, bírók, kereskedők, iparosok működtek a településen az adott időszakban. Egy cégjelzéses számlából azt láthatjuk, hogy „Heisler Ferenc ezelőtt Kohn Jolán könyv- és papírkereskedése" a községháza épületében működött. Korábban Heisler Ferenccel kizárólag, mint képeslapkiadóval találkoztunk Több dokumentum tanúskodik arról, hogy a Dettár házaspár jó kapcsolatokat ápolt a gödöllői úri középosztállyal. Dettár György tagja volt a Gödöllői Járási Közművelődési Egyesületnek, ami 1924-ben alakult azzal a céllal, hogy a járás, de különösen Gödöllő keresztény és nemzeti gondolkodású társadalmát egy táborba tömörítse. Rendszeresen tartottak összejöveteleket, kulturális, művészeti és tudományos előadásokat főként a Premontrei Gimnáziumban, ezenkívül támogatták a levente egyesületeket és a cserkészmozgalmat is. Az egyesület közel 400 tagot számlált az 1930-as években és a járás intelligenciájának nagy része részt vett benne. Az egyesület tevékenysége nyomán alakult meg az Országos Stefánia Szövetségnek és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Gödöllői Fiókja. Az egyesület elnöke Nagy Sándor festő- és iparművész volt, a gödöllői művésztelep egyik alapító tagja. Dettár György is aktívan részt vett az egyesület munkájában. 1925-ben egy nagyméretű irredenta akvarell plakátot festett, ami a Járási Közművelődési Egyesületnek a Gizella fürdő kerthelyiségében 1925. június 28-án konfetti- és szerpentincsatával, tombolával rendezett műsoros táncestélyére hívta az érdeklődőket. Egy táncestélyre szóló meghíváshoz képest túlságosan harciasan adta elő a festő a témát: a kép közepét lovon ülő római császár-alak uralja, fején babérkoszorú, jobb kezében dárdát emel a magasba, bal kezében Magyarország koronás címerét tartja, két kísérője a ló zabláját fogja. A plakát jobb felső sarkában Nagy-Magyarország térképe látható, benne „Hiszek Magyarország feltámadásában" szöveggel. A plakátot mint jelzett Dettár-alkotást és mint a helyi közélet dokumentumát egy műkereskedőtől vásárolta a múzeum. A Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület és a Faluszövetség nagyszabású, közös kiállítást rendezett Gödöllőn 1926. augusztus 5. és 10. között. Ennek szervezésében is aktívan részt vett Dettár György, a kiállítás katalógusát is ő állította össze, ami nélkülözhetetlenül fontos dokumentum a gödöllői szövőműhellycl és a múzeum egyik előzményének tartott Magyar Kázmér-féle néprajzi gyűjteménnyel kapcsolatban. Az eddigi ismereteinkhez és dokumentumainkhoz jól illeszkednek az új anyagok. Dettár Györgyné tagja volt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) Gödöllői Fiókjának, melynek 1929-től 1932-ig vitéz dr. Endre Lászlóné töltötte be az elnöki tisztét. Az Egészségház épületében székelő MANSZ sokoldalú munkát végzett a karitatív tevékenységtől a kulturális programokig, amint azt Hovhannesian Eghia Gödöllő a múltban és most című 1933-as könyvéből tudhatjuk. Dettár György a Gödöllői Római Katolikus Egyházi Énekkar munkájában vett részt aktívan, melynek alelnökévé választották 1927. január 8-án. A festőművész tagja volt az 1877-ben alapított Gödöllői Casinónak, amint az egy tagdíj-hátralék befizetésére felszólító 1928-as levélből kiderül. A Casinó a község művelt közönségét tömörítette, megszervezte a társadalmi életet és ápolta a hazafias szellemet. Rendszeresen tartott összejöveteleket és estélyeket rendezett. Hetven tagja volt a két
