Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bene János: Kuruc Vay Ádám hamvainak hazahozatala 1906-ban
felállított ravatalra helyezték. Itt Molnár Mihály vajai református lelkész mondott beszédet, s üdvözölte immár újra hazai földön a nagy kurucot. Szavai után a helybéli gazdák vették vállukra a koporsót, s a család és a résztvevők hosszú sorától kísérve lassú menetben indultak a Tulipán úton az ideiglenes sírhely, a család angyalos sírboltja felé, ahol előbb Görömbey Péter református esperes, majd Révész Kálmán búcsúztatta a hamvakat 2 . Már ekkor felmerült azonban az az igény is, hogy Vay Ádám hamvainak végleges nyughelyéül méltó síremléket kell emelni. Június 25-én a főispán arról tájékoztatta az alispánt, hogy a miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy a református egyház tulajdonában lévő területet a templom előtt az állam terhére megvehesse. Hamarosan döntés született az emlékműről is. Erről a nyíregyházi helyi sajtó, a Nyírvidék július 1-ei számának egyik rövid híre tudósít: „...Az emlék elkészítésével Holló Barnabás jeles szobrászművészt bízták meg... A síremlék hatalmas terméskőből faragott obeliszk lesz, tetején kiterjesztett szárnyú turulmadárral. Elől Vay Ádám domborművű mellképe lesz, a hátsó síkban pedig a danckai emléktáblát helyezik el. Az obeliszk aljában egy haldokló kuruc végső erőfeszítéssel szorítja kebléhez a harci lobogót, amivel a művész gyönyörűen szimbolizálja a nagy kurucnak, Vay Ádámnak hazájához való hűséges ragaszkodását. A síremlék részeit bronzba öntik, s őszre teljesen elkészül, amikor Vaján nagy ünnepélyességgel fogják felavatni." Október 9-én a miniszterelnökség leiratot küldött a vármegyéhez, melyben közli, hogy Vay Ádám immár végleges temetését november 15-én fogják megtartani országos jellegű ünnepély keretében. Azt is megírták, hogy az az emléktábla, melyet valamikor a porosz uralkodó állított Vay Ádám gdanski sírhelye fölé, előreláthatóan az év végén fog hazaérkezni, így csak 1907 tavaszán lehet azt az emlékmű hátsó síkjába beilleszteni. (Végül ez a tábla nem került a síremlékre, hanem a református templom falába illesztették be, szemben a szószékkel. Ma is ott látható.) A miniszterelnöki leiratot a főispán az október 23-i rendkívüli közgyűlésen ismertette, ahol azt a jelenlévők egyhangúan elfogadták, s elhatározták, hogy a nagy ünnepen teljes létszámban részt vesznek, arra meghívják a Vay család összes tagját, a Rákóczi vármegyéket, s mindazon vármegyéket, városokat, ahol Vay Ádám mint közéletben szereplő férfi működött. A közgyűlés megállapította az ünnepség rendjét, megbízta az alispánt annak végrehajtásával 3 . E határozat után az alispán buzgón munkához is látott. Meghívó leveleket küldött a kijelölt törvényhatóságoknak, a vendégek részére lefoglalta az összes szállodai férőhelyet, 2 Nyv. 1906. jún. 24. 2. o. 3 SzSzBMÖl. IV.B.402. Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: jkv.) 885/1906. 2. kép A hamvakért kiutazott küldöttség tagjai a gdanski Szent Erzsébet templom kapujában
