Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Korszerű történettudomány és a múzeumok

lefordított híres műből.

31 Magyarország története minden régebbi és újabb jó kezdeményezés ellenére sincs jelen, vagy rosszul van jelen Európa történetében. A külföldi kiállításokon visszatérő élmény, hogy bizonyos szempontokból kiestünk az egyetemes emlékezetből, vagy Magyarország története rendkívül egyoldalúan került be valamikor még a 19. században. A császárváros török ostroma és felmentése évfordulójáról 1983-ban rendkívül nagyszabású, páratlanul gazdag kiállításon emlékezett meg Bécs. A keresztény és az oszmán világ találkozását, a két kultúrát elsőrangú emlékanyaggal mutatták be. Az új technikai eljárásokat alkalmazó kiállítás a történeti eseménynek megfelelően reprezentálta a több ország összefogásával létrejött győzelmet, az ide vezető törökellenes harcokat és az innen elinduló, a XI. Ince pápa védnöksége alatt a Szent Liga országai összefogásával végbevitt háborút. A magyarok kevéssé jelentek meg, s akkor is többnyire úgy, mint török bérencek. Az akkor még újdonságnak számító monitoron a Wesselényi szervezkedés áldozatait, a kereszténység ellen a törökkel paktálás vádjával elítélt főurak kivégzését ábrázoló 18. századi festmény részletei voltak felnagyítva, s a lefejezés naturalisztikus ábrái, a spriccelő vér, a hóhérbárd, a megcsonkított áldozatok látványa vonzotta és lebilincselte a látogatók sokaságát.

32 Jó pár évvel később Utrechtben és 's-Hertogenboschban II. Lajos özvegye, Mária királyné (1505-1558) tiszteletére rendezett nagyszabású kiállításon ugyancsak magyar történelemi esemény tartóztatta fel torlódást okozva a látogatók menetét. A mohácsi csatát a tömegsír fotóival borított obeliszk installáció reprezentálta. A fekete alapon a fehér csontok merőlegesen, mint égbenyúló kezek, karok, lábak, bordák és koponyák döbbenetes látványt nyújtottak. Az obeliszk a kardokkal elkerített csatatér közepén mindenkit megállított. Körülvették mindenféle nemzetek, nézték földbe gyökerezve, tanácstalanul és gyászkönnyek helyett értetlenség ült az arcokon. Szeretném remélni, hogy a bécsi, prágai V. Károly, I. Ferdinánd és II. Rudolf kiállítás után nálunk a Budapesti Történeti Múzeum és a Szlovák Nemzeti Galéria közös rendezésében a Habsburg Mária, Mohács özvegye kiállítás segített megértetni a magyar történelmet is.

33 A magyar történetírás és a múzeumok közös feladata, hogy történelmünk eltagadott értékeit, európai jelenlétét tudatosítsa. Mindazt, amivel a magyarság gyarapította Európát, amit befogadott, megőrzött, továbbfejlesztett és amit adott Európának. A múzeumok legfőbb hozzájárulói és ösztönzői lehetnek, hogy - rossz kifejezéssel - az egyetemes érdeklődésre és megértésére számot tartó magyar történelmi kép kialakuljon. Tárgyi anyagukkal, dokumentálási lehetőségeikkel ellensúlyozhatják a szubjektív, vagy a 19. századi romantika harmadvirágzásának szellemi határai közé zárva kialakult elitélő, felszínes vagy szélsőséges nézeteket. Kiharcolhatják az égetően hiányzó történcti-muzeológiai idegen nyelvű szakfolyóiratot. Tudatosíthatják a történetírással együtt, hogy Magyarország évszázadokon át a térség stabilizáló tényezője volt. Éppen ezért tartom nagy jelentőségűnek az 1993-ban a Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások címmel megrendezett kiállítást, a régió országait reprezentáló remekművek, a magyar mecénások egyértelmű üzenetét: „Európa közepe a mi otthonunk."

34 Összegezés helyett néhány szó egy megszületendő múzeumról. Értékőrzés, interdiszciplinaritás, eredeti egységében tudatosítása és bemutatása a darabokra tört múltnak, a szétszabdalt régiónak, a korszerű történelmi érzékenység kifejlesztése; ezek a múzeumok és a történettudomány közös feladatai. Lassan negyed évszázada, hogy feltűnt a történelem új 31 DUROSELLE, J. B. 1990. 32 WAISSENBERGER, R.-DÜRIEGL, G. 1983. Vö. R. VÁRKONYI Á. 1983. 1153-1155. pp. 33 Maria van Hongarije: koningin tussen keizers en kunsíenaars, 1505-1558. 1993., 63. p. - Habsburg Mária, Mohács özvegye. 2005. 294. p. 34 Barokk művészet Közép-Európában. 1993. Az idézet: Kádár Béla , Előszó.