Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: A rákóczifalviak Rákóczi-tudata

A 22 ezer kötetes „Községi Könyvtár"-ban mind a 70-es évek ajánlott olvasmányai, mind az azóta megjelent, a korral, Rákóczival foglalkozó kiadványok megvannak. De ezek olvasása ugyancsak nem kötelező, s „ajánlottként" nem túl sokan kölcsönzik: jóllehet „...a könyvtár - mivel közművelődési feladatokat is ellát - a gyerekek rejtvényújságokat szerkesztenek, fejtörőket, különféle pályázati anyagokat állítanak össze, s rendszeresen részt vesznek az itt tartott rendhagyó irodalmi órákon is, amelyek a Rákóczi rendezvényeket megelőzően a fejedelemre is hangsúlyosabban irányulnak."

30 - tudjuk meg Pálinkás Györgyné közművelődési előadó tájékoztatójából. A mozi megszűntével a gyerekek csak azokról a filmekről hallottak, amelyeket a televízió vetített. Bár a jelenlegi évforduló idején felújított, újra műsorra tűzött „Tenkes kapitánya" televíziós sorozatot a megkérdezettek egyike sem látta. Mégpedig azért, mert kínáló és kínált, eladó és vevő, célzó és megcélzott elkerülték egymást. Még a mesefilmet néző gyerekeknek is azt ajánlja a pszichológus, hogy a mesemondó személyes jelenléte, a mesélő és mesehallgató között létrejövő kontaktus fontossága, emóciókra ható erősítő szerepe miatt a mesét „...hallgatni kell. A hallgatott mese az igazi mese, nem a vetített, a diavetített vagy a képernyőn, moziban látott...a képekkel kivetített mese csak olyan, mint a kutyának a gumicsont..."

31 Hiányzik mellőle a mesélő, a „szellemi étket" kínáló „maítre d'hôtel" megbízható, eligazító, kíváncsivá tevő vagy elutasítható eleven személyisége, annak személyre-egyéniségre címzett ajánlata, ami segít a választásban és abban, hogy a fogás élménnyé az étkezés emlékezetessé váljon és rögzüljön. Rákóczifalván a Rákóczi kínálat bőséges és változatos, gondos és ízléses. De a lakomázókra alig van hatásuk. Ez azt jelenti: csak köszöntik egymást, de nem találkoznak. És szinte nyomtalanul mennek cl egymás mellett. IRODALOM Dr. BALOGH Béla 1934. Ásatások Rákóczifalván. Szolnoki Újság IX. évf. 49. sz. április 29. (vasárnap). BOTÁR Imre 1941. Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok. CZECZEI SZŰTS Sándoraé 1974. Adatok Vezseny község történetéhez. DMHA: 1514-78. CSABA László 1906. Jegyzőkönyv. Felvétetett Rákóczifalván 1906. évi október 26-án tartott képviselőtestületi dísz közgyűlés alkalmából. Szolnok. CSALOG Zsolt 1963. Régészeti kutatómunka Szolnok megyében. In: JAKU, IX. évf. 2. sz. Szolnok. DVORZSÁK János 1895. Magyarország helységnévtára. Budapest. FÉNYES Elek 1837. Magyar Országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben III. Pest. KAPOSVÁRI Gyula 1953. Állítsunk emléket Rákóczifalván a Nagy Fejedelemnek. SZMN. V. évf. 184. sz. (1953. augusztus 6.) LASZLOVSZKY József 1986. „Dedi terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbencdeki oklevél helyneveinek lokalizálásához. In: Zounuc 1. Szolnok. 30 Uo. 31 MUHI K. 2005. 10-13. pp.