Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: A rákóczifalviak Rákóczi-tudata
A falu lakossága elé terített Rákóczi kínálat itt is hasonlóan széles skálájú és bőséges. Az ünnepségek, a rendezvények gazdái, alakítói szinte már nem is rakhatnak többet és többfélét a dús Rákóczi-asztal lucullusi lakomát ígérő terített asztalára. Éppen ezért sajnálatos: hogy sem azok, akikkel az Idősek Otthonában beszélgettünk, sem a tanulók nem hozták kapcsolatba az iskola falába épített két Rákóczi emléktáblát a fejedelemmel, annak valamikori kastélyával. A gyerekek még a saját kis emlékfal kiállításukon, egyik tanulótársuk által rajzolt kastélyhomlokzatot, a két vaslábon álló faragott kő oszlopfőt sem kötötték a fejedelem, a településükön feltételezett vadászkastély emlékéhez. A kastélyban működtetett első iskoláról, majd a lebontott kastély köveiből épült saját iskolájukról csak egy kislány tett említést, ő is az édesanyjától hallotta. A hatodikos gyerekek tényszerűen ugyanolyan keveset tudnak a tananyagból, mint a harminc évvel ezelőtt megkérdezettek. Rákócziról, szabadságharcáról, a kurucokról ha tudnak is valamit, azt még azokkal a jelmezekkel sem hozzák kapcsolatba, amelyeket évente látnak lóval, fáklyával felvonuló rokonaikon, szomszédjukon. (18. kép) S bár az iskola 300 tanulójából 200 néptáncol, a tanult toborzók, verbunkosok számukra a történelmi időkkel nem azonosulnak. Az idősek számára a községben megrendezett szórakozási lehetőségek közül a hagyományos aratóbálokra, szüreti bálokra emlékeznek a legélénkebben és a legszívesebben. Még az iskola igazgatónője is azt közli, hogy „...emlékezetem szerint kisiskolás koromban, de még felnőtt koromban sem igazán emlékeztünk meg Rákócziról." 29 Ugyanakkor számos érdekes adalékkal szolgáltak a szüreti bálokon vigyázó „csőszlányok" szerepéről, az alkalmi bíró elé citált „szőlő tolvajok" tréfás büntetéséről, a szekeresjelmezes felvonulásokról. A jelenleg felújított Rákóczi-hagyományokról hallottak ugyan, dc már - koruk miatt - nem is igen vesznek rajtuk részt. (19. kép) Még a fiatalabbak - ma úgy ötven-hatvan esztendősek — sem emlékeznek arra, hogy különösebben megemlékeztek volna Rákóczi Ferenc életéről, a hozzá kapcsolódó történelmi eseményekről. Csak a rendszerváltás óta kapott ez némi hangsúlyt, azóta alakul valamelyest kultusza. 18. Hagyományőrzők korhű viseletben 19. kép Adatközlők az Idősek Aranyősz Otthonában