Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - H. Bathó Edit: Rákóczi és a jászok
A szabadságharc ideje alatt az ellenség három alkalommal jelent meg Jászberényben. Először 1703-ban Montecuccoli csapata, majd 1706 őszén Rabutin császári tábornok vonult hadaival Eger felé. Csapatai nagy kár okoztak, Alsószentgyörgyöt és Dósát felégették. 1709 augusztus közepén pedig a Thekely ezredes vezette rácok rabolták ki Jászberényt. 22 Az 1709-es esztendő már a hanyatlást hozta a szabadságharcra. Az európai és hazai erőviszonyok megváltozása, az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet, az óriási szegénység és az egyre nagyobb méreteket öltő pestisjárvány, igen kritikussá tette a kurucok helyzetét. Ebben az időben már a jászok nézetei is megoszlottak a szabadságharcot illetően. Feltehetően Berény felprédálása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a jászok kezdték elhagyni Rákóczit. Ezt bizonyítja az is, hogy 1709 szeptemberében gróf Herberstein Ernő császári tábornoktól, a szegedi vár parancsnokától oltalomlevelet kaptak. 23 A fejedelem már 1709. augusztus 6-án azt írja Bercsényinek Sárospatakról, hogy Heister ellen nem mozgósíthatja a jászokat, „...mert a jász fogadást tett, hogy a feleségét el nem hagyja." 24 1710 szeptember végén Cusani Jakab császári generális csapatai megszállják a Jászságot, ezt követően a Jász ezred tagjai már nem jönnek haza. Szcntmiklósi János csapata ugyanekkor még a Felvidéken portyázik, de Kókay Márton ezredes 485 fős csapatával jelen van a majtényi síkon, és 12 ezer kuruccal együtt 1711. május l-jén leteszik a fegyvert. 25 A szabadságharc elveszett, a jászok visszakerültek a Német Lovagrend fennhatósága alá, s jogtalanul elvett szabadságukat csak 35 év múltával, 1745-ben tudták visszaszerezni. A szabadságharc idején Rákóczi többször is ellátogatott Jászberénybe. Első látogatására valószínűleg 1704. március 13-14-én lehetett, mert 13-án még Gyöngyösön tanácskozott és innen indult táborával Jászberénybe. A második látogatása 1706 augusztus 26-3l-e között történhetett, mikor gróf Bercsényi Miklós főgenerális Berénybcn táborozott. A harmadik vendégségre 1710-ben a romhányi ütközet után került sor, amikor február 23-tól március 24ig, egy hónapot töltött városunkban, itt volt a főhadiszállása is. Berényen kívül többször megfordult Jászárokszálláson, Jászkiséren, Jászfényszarun, Jászalsószcntgyörgyön és Jászladányban. 26 A fejedelemről és látogatásairól jó néhány emléket is őriz a Jászság. 1710. március 24-én a fejedelem éppen Jászberényben vette át az V. Fülöp francia király által küldött arany gyapjas rendet. 27 Jászberényi tartózkodása alatt a főtéren lakott, sajnos ez a ház ma már nincs meg, a helyére 1794-ben Déryné édesapja, Scheckcnbach József patikaházat építetett. 28 A Kossuth Lajos utcán, az egykori tejüzem közelében állt egykor, a Koncsik Pál által 1700-ban állított kőkereszt, s mellette egy csengetyü. Ennek közelében állt egy óriási tölgyfa, amelyet a helyi néphagyomány Rákóczi fájának nevezett. Úgy tartották, hogy a fát maga Rákóczi ültette, mások úgy vélekedtek, hogy a lovát kötötte hozzá, a harmadik változat szerint a fejedelem az árnyat adó lombja alatt pihent és a mellette lévő keresztnél imádkozott. A mintegy 20 m magas, hatalmas lombkoronájú, négyszáz évesre becsült fa egyik ága 1966-ban, egy vihar alkalmával letörött, balesetveszélyessé vált, ezért hamarosan kivágták. A haranglábat távolabb helyezték, ma is a Kossuth utca és a Temető utca kereszteződésében áll, míg a keresztet lebontották, sokáig a Főplébánia udvarán hevert, mígnem 2000-ben restaurálták cs a templomkertben felállították. 29 (1. és 2. képek) Rákóczi egyik látogatása alkalmával keresztapaságot is vállalt, amelyet a jászberényi Főplébánián őr22 PRÜCKLERJ. 1943. 128. p. 23 Uo. 24 Archívum Rákócziánum, 1873-1889. II. 510. p. 25 BESENYI V. 2004. 9. p. 26 ESZET. 1954. 178-180. pp. 184-187. pp. 27 MÁRKI S. 1909. III. 92. p. 28 SUGÁRNÉ KONCSEK A. 1995.4. p. 29 BESENYI V. 2004. 8-9. pp.
