Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Korszerű történettudomány és a múzeumok

gálják, hogyan lehet megteremteni, megőrizni az egyensúlyt. Lehetséges egyszerre szóra­koztató látványt és önismeretre késztető élményt nyújtani? Becsábítani a vásári látványos­ságot igénylőket és fenntartani a múzeumok klasszikus múzeumi jellegét? Kiszolgálni a mindennapok közemberét és megőrizni a múzeumok elmélyült tudományos munkát igénylő műhely jellegét? Nyilván számolni kell, és gondolom, a múzeumok számolnak is, a külön­böző rétegek és korosztályok, a befogadó közönség eltérő elvárásaival. Másrészt az embe­reknek elemi igényük, hogy a történelmet mint élményt fogadják be, vagy izgató ese­ményeiben ismerjék meg, s bár korunk történeti érzékenysége nagyon problematikus, a gyűjtemények segítenek megadni a választ. A közelmúlt egyik legérdekesebb bemutatója Jankovich Miklós gyűjteményének váloga­tott kiállítása volt. 20 Számomra a nagy szakértelemmel végzett rendezés hangsúlyozottan idézte fel a gyűjtemények, nevezetesen a magyarországi gyűjtemények történetét. Ez a gon­dolkozásmód, hogy megőrzöm régi korok tárgyait, rendkívül régi, és minden időkben kitágította az emberek látókörét. A világ nagy múzeumai gyűjteményekből jöttek létre. Nem értek egyet azzal a felfogással, hogy a múzeum csak a 19. század „terméke", csak a 19. századtól létezett, s a 15-18. századi gyűjtemények nem tekinthetők a múzeumok előzmé­nyeinek. 21 A tények mást mutatnak. A British Museum alapjait Sir Hans Sloane orvos és természetbúvár hagyatéka vetette meg (1753). A gyűjtemények gyökerei az ókorban ragad­hatok meg, végigkísérhetők a középkorban, az egyházi és uralkodói gyűjteményekben. A reneszánsz, majd a kora újkor évszázadai pedig nagy változást hoztak. A gyűjteményekben megjelenik a korabeli országok embereinek világképe, ismeretanyaga és az, hogy mit tartot­tak értéknek. Főleg pedig, hogy ezek az értékek hogyan érték el a tezaurálás olyan fokát, hogy újabb értéket hoztak létre. A gyűjteményekből hogyan született meg a múzeum? Ter­mészetesen az érdekel, hogy Magyarországon mikor jelenik meg a fogalom, mikor tűnik fel a magyar kultúrában a múlt értékeinek gyűjtemény jellege. Forrásaink egyértelműen jelzik, hogy a számottevő magángyűjtemények a 16-17. században jönnek létre. Külön tanulmány­ban részletesen foglalkoztam a kérdéssel, itt csak néhány vonatkozását emiithetem. A 16. században az uralkodók, így Habsburg Ferdinánd is, rendelkeznek a család örökös tulaj­donában tartott tárgyakról. Gyakori lesz a magyar főúri udvarokban is a kincstár, a tárház, a gyűjtemény. 22 Az udvari kultúra szerves része a kincstár, a könyvtár, az érmék, fegyverek, az uralkodói ajándékok és, ami nagyon fontos, technikai újdonságok gyűjteménye. A játék­tárgyak külön figyelmet érdemelnek, mert részben a múlt emlékét őrzik, részben már az új lehetőségek, megoldások próbái. A gyermek II. Lajosnak a német-római császár ajándéko­zott augsburgi sisakgyártóval csináltatott lovagi torna játékot. A kilencéves I. Józsefnek a magyar rendek adtak koronázása alkalmával úgynevezett libajátékot, a jó kormányzásra tanító labirintusjátékot. A három részre széttört Magyarországon a szakrális tárgyak és a diplomáciai ajándékok különleges tartalmat hordoztak. Jellemző Bocskai István végren­deletének kevéssé ismertetett részlete: ,,Az koronái is, kit nékünk török császár adott, hagy­juk az ország tárházában, hogy fejedelemségről fejedelemségre maradjon és annak készen tartassék, aki az országnak ura lészen, avval a köves szablyával együtt, melyet adott véle. " A koronát a török császár hatalmi jelvénynek küldte; Bocskai azzal, hogy az országnak már van megkoronázott királya, csak ajándéknak fogadta el, de elrendelte, hogy az ország kincs­tárában, azaz gyűjteményében őrizzék. Rendelkezett két diplomáciai ajándékról is. „Hagy­juk őfelségének (II. Rudolf császárnak) a török császártól küldött köves szablyának az egyi­két." A felszerszámozott lóval együtt. A török császárnak pedig a „keresztény császárok tárházából költ ritka marhaft], a gyöngy sárkányt hagyjuk ajándékon őhatalmassá­20 Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei. 2002. 21 BENNET, T. 1995. 22 Nagy anyaggal: KISS E. 2001, 21 kkl. - RÉTHELYI O. 2005.

Next

/
Thumbnails
Contents