Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pozsonyi József: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc főtisztjeinek genealógiájához
Ebeczky István az egyik legősibb Nógrád megyei család leszármazottja, nemzedékrendje az Árpád-kortól töredékes, a Turul 1894. évi száma 1612-től közli a genealógiai táblázatot, a Magyar Nemzetségi Zsebkönyv pedig a 18. századtól ismerteti a leszármazottakat. Ebeczky István a Rákóczi által legutoljára, 1711-ben kinevezett tábornoka volt a szabadságharcnak. Az Esterházy család két tagja, Antal és Dániel álltak Rákóczi pártjára. A család az Árpád-kori Salamon nemzetségből származik. Nemzedékrendi táblázata a 16. századtól teljes. Ifj. Esterházy Dániel ága fiágon a mai napig él. A jobbágy származású Esze Tamást Rákóczi 1708-ban nemesítette meg. Kései utódai többször próbálták bizonygatni ősibb nemesi mivoltukat, sikertelenül. Fodor László brigadéros - akit a császáriak elfogtak és 1709-ben lefejeztek - családja a sok Fodor családból nem azonosítható. A Forgách családból Simon és György viseltek tábornagyi rangot. Nagy Iván a HontPázmány nemzetségből eredezteti a családot és a 12. századtól vezeti le a családfát. Galambos Ferenc brigadéros származása azonosíthatatlan. A Gyürky család Nógrád megyei származású, előneve losonczi. Családfáját a 16. század közepétől az 1914-ben megjelent „Családtörténeti jegyzetek" című genealógiai folyóirat 9-10. füzete közölte. Jósika Dániel valószínű a Temesi Bánságból eredő erdélyi család sarja, leszármazása a 16. század közepétől ismert. Károlyi Sándor generalissimus (főtábornok) családja az Árpád kori Kaplony nemzetségből származik. Az ősöket Karácsonyi János „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig" című művében mutatja be. Ettől a lényeget érintően alig tér el Nagy Iván a „Magyarország családai..." című írásában. Részletes genealógiai táblák a 13. század közepétől rajzolhatok. Felesége, Barkóczy Krisztina idős gróf Barkóczy Ferenc leánya volt. A szabadságharcot lezáró szatmári békét megkötő Károlyi Sándornak fiúági leszármazottai napjainkig élnek. Az utódok között olyan jelentős személyiségek voltak, mint például Károlyi Mihály, aki 1918. október 31. és 1919. január 11. között Magyarország miniszterelnöke, majd január 11-től a kommunisták hatalomra jutásáig, 1919. március 21-ig köztársasági elnök volt. Személyében ismét közel került egymáshoz a Rákóczi-szabadságharcban harcostárs Andrássy István és Károlyi Sándor családja, hiszen Károlyi Mihály felesége csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Katalin volt. 1930. december 9. és 1931. augusztus 24. között Károlyi Gyula volt Magyarország külügyminisztere, és a Bethlen-kormány után 1931. augusztus 24. és 1932. október 1. között hazánk miniszterelnöke. Károlyi Gyula miniszterelnök testvérének, Imrének Consuelo nevű leányát ifjabb Horthy Miklós, a kormányzó fia vette el feleségül. A szatmári békét megkötő tábornok fiúági leszármazottai ma Franciaországban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban élnek. (L.: Károlyi I-VIII. táblán) Kisfaludy László és György brigadérosok - mint a nemrégiben a „Régi magyar családok" sorozatban megjelent „A kisfaludi Kisfaludy család története" című könyvben olvashatjuk - a Csák nemből származó család utódai. Családfájuk a 12. századtól napjainkig ismert. A két brigadéros ága kihalt, de a család több más ága napjainkban is virágzik. Máriássy Ádám előneve szerint márkus és batizfalvi, Szepes és Gömör vármegyei család leszármazottja. Ősei az 1200-as évektől ismertek. Mikes Mihály székely család sarja, előneve zabolai, a 17-18. század fordulóján Háromszék főkapitánya volt, 1698-ban kapta a grófi címet. Családfája az 1500-as évektől kiterjedt. Leszármazottai a mai napig élnek. Nagyszeghy Gábor brigadéros ismeretlen, valószínű erdélyi család tagja. Nyáray (vagy Náray) László családja és személye ismeretlen. Reá vonatkozó adatokat csak az Archívum Rákóczianumban találtunk.
