Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Molnár Sándor: Rákóczi-néphagyományok nyomában

• Rákóczi Ferencről és családjáról • a kuruc katonákról • a híres kuruc vitézekről • Rákóczi lováról • Rákóczi és a kurucok csatáiról, viadalairól • Rákóczi üldöztetéséről, meneküléséről, bujdosásáról • Rákóczi és a kurucok elárultatásáról • Rákóczi és a kurucok visszavárásáról II. Milyen történetet őriz a szájhagyomány Rákócziról és a kurucokról, amely a község egy-egy határrészéhez vagy más objektumhoz fűződik? így pl.: • kuruc dombról, halomról • Rákóczi váráról • Rákóczi útjáról, alagútjáról • Rákóczi vagy a kurucok emlékét őrző fáról, kútról, forrásról • Rákóczi által ajándékozott harangról • Rákóczi egykori szobájáról • Rákóczi elrejtett kincsének helyéről • csapatával elrejtőzött Rákócziról III. Milyen tárgyakat, emlékeket tart számon a község lakossága, amelyek Rákóczi és a kurucok emlékét őrzik? így pl.: • Rákóczi és a kurucok fegyvere • Rákóczi pénze • a kurucok ruhái • Rákóczi és a kurucok által nevezetessé vált egyéb tárgyak • Kiknek a birtokában vannak ilyen emlékek • Ismernek-e ezekre vonatkozó történeteket A Ferenczi-Molnár páros munkásságának alaposságát erősíti az a tény is, hogy az 1961ben diákok által végzett gyűjtés után, 1962-63-ban kiegészítő gyűjtéseket folytattak személyesen azokon a helyeken, ahol fényképfelvételeket is készítettek. Nagyecsed, Nyírmada, Tarpa, Vitka községekben, de számos olyan helyre is eljutottak, ahol a gyerekek sok értékes-érdekes anyagot gyűjtöttek (Tákos, Csaroda, Napkor, Nagydobos, Nagyecsed). Közel tízezer oldalon jegyezték fel az adatokat a diákok a kérdőívek alapján. A munkában több mint 1000 gyerek vett részt, s közel ugyanennyi adatközlő. 790 tétel és több ezer adat szerepel a könyvben. A rendszerezés - feldolgozás - értékelés során fontos szempont volt, hogy minden helységből közlésre kerüljön a legmegfelelőbb adat, ebből viszont következett az alkalmanként monotonnak tűnő felsorolás. Persze azért ez nem teljesen igaz, mert mindegyikben van új mozzanat, ami a hasonlóság ellenére is egyedivé teszi a leírt hagyományt. Ez a fajta egyhangúság inkább a prózai (költészeti) hagyományoknál érhető tetten, pl.: • A Rákóczi-indulót először egy cigánylány, Cinka Panna hegedülte el (Nyírmihálydi). • A Rákóczi-indulót Cinka Panna játszotta. Az ütközet ekkor legtöbbször diadallal végződött (Tiszaszentmárton). Az előbb említett Cinka Pannához kapcsolódó történések a 37. tételhez tartoznak, s ezen túl még ugyanitt 39 olvasható. Vagy egy másik példa: • Rákóczinak Sárospatakon van egy vára, ahova hordta az aranyakat. A Vöröstoronyba rejtette el (Tiszabecs). • Rákóczi a Vöröstoronyban őrizte a kincsét: két fia szállította neki a pénzt (Zsurk). Megállapítható, hogy színes és sokrétű az anyag - a már említett (alkalmankénti) monotonitása ellenére is. Ebben a nagy időegységben a hagyomány állandóan alakult, változott,