Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bagi Gábor: Szolnok a Rákóczi-szabadságharcban. Egy történeti hagyomány hiánya és ami mögötte van

lassacskán elvágták. 7-én a Budai Commissió Pest megyétől Szolnokhoz újra 100 munkást rendelt, ám ezek már aligha érkeztek meg.

4 Szeptember 4. előtt Waiters 40 lovasa megvert egy tiszántúli kuruc csapatot, de a kommendás a mind nehezebb helyzetben még 200 rác huszárt kért. Globitz végül csak 100-at tudott elindítani, akik a Szeged-Szolnok közti Tiszát vigyázták. Ezek bizonnyal már nem értek Szolnokra, amit Szűcs János, Borbély Balázs és Ónodi János deák ezredei körülzártak. A blokádot 10-től számítják, de mert 13-án Waiters még nyugodtan Globitzhoz küldte egyik rác tisztjét, az bizonnyal csak utóbb kezdődhetett. Az ostromlóknak nem voltak ágyúi, de segítette őket a Zagyva alacsony vízállása, és az árkok eliszaposodása. Több száz létrát készítettek, és 21-én délután öt órakor három oldalról megrohanták a várat. A 100 fős őrséget parancsnokával és a sótisztekkel leölték, állítólag az asszonyoknak, gyermekeknek sem kegyelmeztek. Kirabolták a katolikus templomot és a ferences rendházat is. 29-én Rákóczi gratulált tisztjeinek Szolnok bevételéhez, de egyben elrendelte a templomból és a ferencesektől elvitt javak visszaadását. A várban 14 ágyút, több száz muskétát és sok sót zsákmányoltak.

5 A sikert elősegítette, hogy szeptember 14-15-én a kurucok Karcagi Pap István, vagy Deák Ferenc vezetésével megrohanták a csongrádi révet, s megütköztek Kyba rác ezredes Szolnoknak induló katonáival. Bár a csata eredménye vitatott, végül az ellenség visszavonult. Október elején Deák és Ónodi ugyan elvesztette a halasi csatát, de az ott megsebesült Kyba halálával a rácok hazavonultak. így a kurucok Duna-Tisza közi pozíciói megszilárdultak.

6 Szolnokra 200-300 fős őrség került. Ónodi Csiszár István (7-1705. ápr. 7. e.) parancsnoksága alatt. Ezek azonnal megkezdték a környék adóztatását. Még 24-én Mocsy János ónodi kapitány 40 szekér szénát, 1000 kenyeret, 8 vágómarhát és 100 köböl abrakot követelt Kecskeméten, és íródeákjának egy nadrágot „fajongyi" posztóból, különben nyargalót küld rá. Hamarosan Pest-Pilis-Solt vármegyétől is munkásokat rendeltek a vár megerősítésére.

7 A szolnoki vár kuruc kézen (1703. szept. 21.-1706. szept. 1.) Az európai viszonylatban korszerűtlen és kicsiny szolnoki vár elhanyagolt állapotban került Rákóczi kezébe, de a Közép-Tiszavidék egyetlen kuruc erősségének számított. E kettősség magyarázza, hogy 1706 tavaszán - a katonai igazgatás megszervezésével - az öt kerületi kapitányság közül a Duna-Tisza közi székhelye lett (főkapitánya ekkor idősebb Barkóczy Ferenc, vicegenerálisa Buday István), de azt is, hogy e szerepet csak fél évig tudta betölteni. Szeptember eleji feladásával átmenetileg jelentőségét vesztette.

8 A szolnoki vár elfoglalásakor a kuruc hadvezetésnek legalább négy feladatot kellett volna megoldania: 1. Megfelelő erejű és kiképzésű őrséget szervezni, biztosítva annak ellátását, felszerelését. 2. Felújítani, korszerűsíteni az erődítményt, s megfelelő hadiszerekkcl, készletekkel ellátni. 3. A környező területeket tartósan beilleszteni a kuruc állam gazdasági szervezetébe. 4. Biztosítani a Duna-Tisza köze és a Körösök alsó folyásának védelmét a rác portyázókkal szemben. E feladatok közül azonban egyiket sem sikerült megnyugtatóan megoldani. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra. 4 KOSÁRY D. 1965. 44. p., KISS J. 1971. 41., 49. p. 5 HORNYIKJ. 1866. IV. 28., KO. V. 32-33. pp., THALY K. 1895. 307. p., KISS J. 1971. 46. p., ESZE T. 1980. 669-673. pp. 6 ESZET. 1980. 616., 627-628. pp., 633. p. 7 HORNYIK J. 1866. IV. 41.

p., BALANYI B. 1979. 77-78. pp., BÁNKÚTI I. 1992. 9. p 8 MÉSZÁROS K. 2002. 175. p., HORVÁTH L. 1991. 54. p.