Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bartha Éva: Országos Történész Muzeológus Konferencia. Szerencs-Sárospatak, 2005. június 15-17.

Országos Történész Muzeológus Konferencia Szerencs - Sárospatak 2005. június 15-16-17. Bartha Éva Az egykori Zemplén megye települései sok olyan történelmi eseménynek voltak színhelyei, amelyek meghatározták népünk történelmét. Ez évben emlékezésünk kiemelkedő eseménye a Rákóczi-szabadságharc 300., illetve Bocskai István fejedelemmé választásának 400. évfordulója. Méltóbb helyszíneket nem is választhatott volna a Magyar Múzeumi Történész Társulat a konferencia megrendezésére, amelyre immár hatodik alkalommal került sor. Ebben kiváló partnerek voltak a sárospataki Rákóczi Múzeum, a szerencsi Zempléni Múzeum munkatársai, valamint a NKÖM Múzeumi Főosztálya. Meghatározta a konferencia tartalmát a két vár is, amelyek szellemiségükben, nevükben is idézték a nagy fejedelmek személyiségét, korát. Kormos Dénes (Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közgyűlésének alelnöke) örömmel üdvözölte, hogy a fiatal, de szakmaiságában tekintélyes szervezet másodszor is helyszínéül választotta a megyét. A választás szól azoknak a tényeknek, eseményeknek, amelyekre büszkék, s amelyekért érdemes újra s újra eljönni. Büszkék az identitásukat meghatározó tájra, eleikre, akik sokban járultak hozzá történelmünkhöz, kultúránkhoz, napjaink közéletéhez. Ezeknek az értékeknek a gondozásában jelentős szerepe van a megyei múzeumigazgatóságnak és a hozzá kapcsolódó tizenkét múzeumi szervezetnek, amelyek jelentős szakmai, tudományos műhelyeknek adnak helyet. A múzeumügyhöz kapcsolódó tervekről elmondta, hogy újjáalakul a Mezőkövesdi Múzeum, amely átfogó keresztmetszetét adja a magyar népművészetnek, s egyben a térség turisztikai szempontból fontos látogatóbarát múzeumközpontja lesz. Mindemellett meg kívánnak felelni a kor követelményeinek, a civil társadalom elvárásainak is. Rónavölgyi Endréné (Szerencs város polgármestere) is örömmel vette, hogy a konferencia ide került, hiszen a város több olyan eseménynek is helyszíne volt, amely meghatározó volt a nemzet sorsára. Rákóczi Zsigmond nagy kiterjedésű birtokok, várak tulajdonosa lett. Közöttük is az első Szerencs vára volt, ahol fiai is születtek. Nem véletlen az sem, hogy II. Rákóczi Ferenc itt hívta össze az első országgyűlést, ahol Magyarország fejedelmévé választották. Bocskai István pedig 1644-ben tette szabad királyi várossá Szerencset. Lakói ma is büszkék a városra, a hagyományokra amelyeket szeretettel ápolnak. Ennek kiváló tanúbizonysága a Bocskai Gimnázium dákjainak műsora, amellyel a konferencia résztvevőit köszöntötték. A kedves köszöntő szavak után első előadóként Czigány István (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest) a történelmi valóság - történelmi emlékezet kérdéskörét elemezte a Bocskai szabadságharc 400. évfordulója kapcsán. Véleménye szerint a források és a nemzeti emlékezet nincs mindig szinkronban - ennek megvannak a történelmi okai. A történelem népszerűsítésének a kor nem kedvez, mindent a haszonelvűség szerint mérne. A politika mindig valaminek az igazolására használja a történelmet, vagyis mindig lehet az igazság bizonyítására és annak ellenkezőjére is felhasználni. Talán ennek is köszönhető, hogy az évfordulók kapcsán meghirdetett pályázatokra a nagyarányú érdektelenség volt a jellemző. Pedig mind a Bocskai, mind a Rákóczi korszak meghatározó szerepet tölt be történelmünkben. Szabadságküzdelem volt mindkettő, komoly eltérést mutatva a későbbi modem szabad-