Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Egy fantomtérképész nyomában

Mindezek ellenére a fent említett katalógus úgy foglalkozik Ritt érrel, mint aki a határkijelölésben Müllerrel egyenrangú térképészként vett volna részt. Térképészi erényeinek bizonyítására az említett, a Zágrábi Levéltárban őrzött négy névtelen, kéziratos térképet hozza. Az egyik ilyen, egyébként impúrum-térkép kópiáját a katalógus szerkesztője közölte is.

13 Ennek bal felső sarkában, mintegy utasításként az olvasható, hog}' milyen színnel kell majd (ti. a tisztázati példányon) meghúzni az egyes vonalakat. A kézírás és egyéb formai jegyek alapján egyértelműen Müller térképére ismertem. Ebben megerősített az a tény is, hogy impúrum-testvére, amelyet ugyancsak Müller rajzolt, megtalálható Bolognában is.

14 A másik két térképnek a párja ugyancsak fellelhető Bolognában és Müller rajzolta azokat is. A negyedik mappának nyomát

15 nem találtam a Marsigli-hagyatékban. Nem is ugyanaz a kéz rajzolta azonban, mint a másik hármat! Ezt erősíti meg ezen utóbbinak a felirata, ahol a térképet tabula-nak mondja a szerző, amely szót Müller határtérképeinek feliratában sohasem használta. Ezen a ponton szükségesnek látszik Müller kéziratos térképeinek problematikájára kitérni. Marsigli 1696-ban hívta Müllert Nürnbergből Magyarországra csillagászati helymeghatározásokat végezni és térképeket rajzolni. 0 megbízója szolgálatában névtelenül dolgozott, így történhetett meg, hogy a Marsigli-irodalom egészen a jelenkorig egyszerűen csak Marsigli-térképekről tudott. Több mint tíz évvel ezelőtt kutatni kezdtem az úgynevezett Marsigli-térképek eredete iránt. Az első csapásra, amelyen elindultam, a Marsiglihoz írt levelek vezettek. Ezekben a Marsigli-hagy atékban őrzött Müller-i levelek több, mint harminc névtelen térképről mondják el, hogy a levél írója rajzolta őket. Ezek birtokában összegyűjtöttem azokat a formai jegyeket, amelyek közösen valamennyit jellemzik, és amelyek más térképészek munkáitól megkülönböztetik őket. Egyszóval meghatároztam a Müller-i térképek formai specifikuamait. Ezt követte a tartalmi elemzés. Itt történelmi és életrajzi tényekre építve jártam el. Tudtam például, hogy Marsigli 1090-ban Müllert Magyarország különböző helyeire kiküldte csillagászati és mágneses méréseket végezni.

16 Müller észleléseiről naplót vezetett, amelynek kéziratos változata is fennmaradt. Ez az észlelési napló elárulja, hog}' Bécsben, Budán, Baján, a Dráva torkolatánál, Szegeden, a Tisza torkolatánál észlelt.

17 A csillagászati észleléseket térképeik rajzolásánál ekkor még csak a legjobbak használtak. Tudjuk, harminc évvel később, amikor Mikovmy Sámuel az Epistolában térképeinek négy alapját említi, az. első helyre az asztronómiait tette. Fontosságát az adta, hogy a csillagászati helymeghatározások segítségével tudta korrigálni a háromszögelés során óhatatlanul becsúszott torzulásokat. Nos, Müller is fontosnak tartotta ezeket az adatokat, ezért feltételeztem, hogy az általa rögzített helyeknek a pozíciójához térképein következetesen ragaszkodott. Ezek adták kezembe az alapvető tartalmi specifikumokat, amelyek ugyancsak segítettek a Müller-i szerzőség eldöntésében. A későbbiek során rábukkantam a határkijelölés során Müller által rajzolt térképek impúrumaira Bolognában, és tisztázati példányaikra Bécsben. Mindezt betetézte, hogy a Müller által szignált, híres 39 (41) szelvényes térképet is kezembe vehettem, annak részleteiről felvételeket készíthettem, hogy a formai elemzések során ezt is felhasználhassam.

18 13 Hrvatski drzavni arhiv, Kartograr'ska zbirka (Horvát Állami Levéltár, Térképgyűjtemény), a továbbiakban: HDA/KZ, D. I. 60 14 BUBMss di Marsigli Vol. 49. 21. p. 15 Tabula Geographica Likansem et Corbaviensem Comitatus una cum Partibus circum vicinis Regni Croatiae Exhibens. 65>45 cm; HDA/KZ, B. III. 1. 16 Danubius Pannonico-Mysicus Tom. I. Pars II. Bevezető. 17 BUB Mss di Marsigli Tom 100. Pars 1. 18 Bécs Nationalbibliothek C. P. Min. 85.