Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Márfi Attila: I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban
felkeltésére szerveződtek meg elsőként a frontszínházak. A német hadvezetést követve az Armee Oberkommando kezdeményezésére az Országos Színészegyesület Roboz Elek vezetésével szervezte meg az első harctéri színházat 1917 márciusában. Az. ekkor megalakult Első Magyar Tábori Színház Komjáthy János igazgatásával a keleti fronton, Lembergben mutatkozott be 1917. április 3-án. 22 Pár nap múlva Zloczów, majd április közepén Belgrád és a környéki települések katonáit is felkeresték a Gerő Károly, Gárdonyi Géza, Follinusz Aurél és Molnár Ferenc műveiből összeállított repertoárral. Júliusban már Pázmán Ferenc állt a nevét Első Magyar Front Színházra változtató társulat élén. Jobbára az orosz, majd a román fronton lépett fel a vidéki színészekből is szeivezett társulat. 1918 nyarán alakult meg a Magyar Frontszínház Iványi Dezső vezetésével, amit viszont az olasz harctérre irányítottak. Ekkor már a kabaréműsorokon volt a hangsúly, ezért alkalmi kabarétársulatok, pl. a „Szőke Szakáll Frontkabaré" is felkereste a harcoló egységeket. Feljegyzések és egykori visszaemlékezések szerint egyes katonai egységek is rendeztek alkalmi előadásokat. Sőt a 20. Flonvédhadosztály egységeinél Egyed Zoltán újságíró állandó front színházat is alapított, általában jótékony célra felhasználva a befolyt adományokat, hadiárvák és hadi özvegyeknek szánva ezt az összeget. A frontvonal másik oldalán, a hadifogságba esettek számára is létrejött eg}' sajátságos színház, amely új fogalomként jelent meg, a hadifogoly színház. A fogságba esett katonák korlátozott szabadságjogaikkal élve és az otthon hagyott polgári életmód felidézésére gyakran szerveztek egyesületeket, bálokat és estély eket, sőt maguk alakította színtársulatokról is maradtak fenn szórványos források. Többnyire a barakkokban, vagy az ebédlőben alakították kr a színpadot, de belépőjegyeket, sőt plakátokat is készítettek. Különösen az oroszországi fogolytáborokban alakultak nagy számban ezek a fogolyszínházak, olykor nemcsak magyar, hanem osztrák, német és török katonákkal kiegészülve. Az első ilyen színielőadást 1915 szilveszterén tartották Taskentben, majd 1916 nyarán Tárában is működött egy barakkszínház. 1917-től már folyamatosan alakultak a tábori fogolyszínházak, amelyekről a „Szibériai Színházi Elet" (!) adott információkat, amit a Werchneudinszk hadifogolytábor katonatisztjei szerkesztetlek. 23 Természetesen itt is működött egy társulat Magyar Tiszti Színház néven. Akárcsak Razdolnoe és Krasznojarszk táboraiban, mely utóbbiról kicsivel több adattal rendelkezik a színháztörténet: 1916-ban ismert az első formáció, az úgynevezett Thália Színház, melyet Frinth Antal vezetett. Majd a Mészáros Sándor László színész vezette Tiszti Színház hallatott magáról, melyet a tisztek maguk építettek, s mintegy 480 nézőt tudott befogadni. A színház igazgatója Rihmer István huszárfőhadnagy, míg a karmestere Müller Richárd osztrák repülőfőhadnagy volt. A „társulat" tagjai között pedig több hivatásos színész is szerepelt, mint Benkő Bálint, Czeglédy János, Dobos László, Mészáros Béla és Nógrádi Antal. 1917 októbere és 1918 márciusa között a kilencvenegy magyar nyelvű előadást csaknem harmincezer néző tekintette meg. Az ismertebb darabok közül előadták pl. Molnár Ferenc: „Az ördög", Gárdonyi Géza: „Annuska", Lengyel Menyhért: „Tájfun" c színműveit és Kálmán Imre: „Tatárjárás" c. operettjét. Előadásaikat bérletrendszerben is lehetett látogatni, s összbevételük meghaladta a 12 000 rubelt. 24 Elénk volt a „szíriházi élet" 1917-től a tomszki hadifogolytáborban is, mivel sok hivatásos színész került ide, s akikből Deési Jenő szervezett társulatot. A már említett helyszíneken kívül az alábbi hadifogoly színházakról maradt fenn szórványos említés: Csita, Irkutszk, Vlagyivosztok, Tobolszk és természet csen 11 abarov szk. Az orosz tábori színjátszás mellett, ha szórványosan is, de rendelkezünk ismertekkel olasz és francia fogságban lévő magyarok műkedvelő előadásairól is. Az, olasz, hátországból 22 GAJDÓ T. 2001. 781. p. 23 Uo. 784. p. 24 Uo. 785. p.
