Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Márfi Attila: I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban

I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban M úrfi Attila „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam " (Pál apostol második levele Timótheushoz 4, 7.) Jelen írás elsősorban dr. Arató Jenő pályafutása és személyisége előtt kíván tisztelegni, mivel érzékelhető, hogy a jeles egyéniség feledésbe merült. Pedig hosszú, tartalmas és bátran mondhatjuk kalandos élete során Pécs életében hivatása tisztességes gyakorlásával is fontos szerepet vállalt. S mindeközben írt visszaemlékezései, naplói, helytörténeti írásai nemcsak a város 20. század első felében zajlott életéről adnak hiteles képet, kordokumentumokat, hanem a korszakról, egy letűnt világról, életérzéseiről, embert tartásáról is vallanak. Gazdag irathagyatékát, mely 29 naplókötetből, terjedelmes önéletírásból, több kötet krónikából, tanulmányokból és kordokumentumokból áll, a Várostörténeti Múzeum őrzi. Dr. Arató Jenő rövid pályaképe

2 1891. június 26-án született Nagykanizsán polgári családból. Édesanyja Rozgonyi Emília, édesapja dr. Neusiedler Antal ügyvéd, később a Nagykanizsai Királyi Törvényszék bírója volt.

3 A zalai megyeszékhelyen járt elemi iskolába, s középiskolai tanulmányait is itt végezte el. 1909 júniusában tette le érettségi vizsgáit, majd szüleihez költözött Pécsre, ugyanis édesapját kinevezték a Pécsi Ítélőtábla bírójának. Maga is a jogi pályát választotta, s 1909 szeptemberében beiratkozott a Pécsi Püspöki Joglyceumba. Az. itt eltöltött négy év alatt részt vett a Jogakadémia ifjúsági egyleteinek munkájában is, s 1912-től ügyvédi irodákban vállalt gyakornoki munkát. 1913 májusában szerezte meg a Jogakadémián az abszolutóriumot, de még több szigorlatot kellett letennie az ország jogi egyetemein, ugyanakkor még ebben az évben a Pécsi Királyi Járásbíróság joggyakomoka lett. Két szigorlati vizsgát tett le sikeresen a kolozsvári jogtudományi karon, de a harmadikra már nem került sor az első világháború kitörése miatt. 1914 szeptemberében vonult be a Pécsett állomásozó 69. gyalogezredhez, majd pár hónapos kiképzést követően a következő év márciusában a galíciai frontra került. A Lemberg (Lvov) melletti Butkow körzetében hadnagyként esett orosz hadifogságba 1916 augusztusában, majd a szibériai Habarovszkba szállították. Négy évi kényszeríí hadifogság után, 1920 októberében kalandos kört'ilmények között, több hetes hajóúttal tudott csak visszatérni Európába, s még ez év szentestéjén érkezett meg Buda1 Az idézetet azért választottam e tanulmány mottójaként, mert Arató Jenő 1979. május 22-én bekövetkezett halálát követően családja a gyászszertartási értesítőre ezeket a sorokat tűntette tél. s nekem is meggyőződésem, hogy sorsára, emberi tartására is utalnak. 2 Ehhez elsősorban dr. Arató Jenő „Eletem"" c önéletrajzi írását használtam fel. Ezúton is szeretném megköszönni Gál Eva osztályvezetőnek, hogy a színház.-, kultúr-, és helytörténeti kutatások során e forrásra a figyelmemet felhívta, valamint Huszár Zoltán múzeumigazgatónak, hogy a kutatást és a publikálást engedélyezte és támogatta. 3 Zala Megyei Levéltár (ZML) IV. 435. Zala vármegye felekezeti anyakönyveinek levéltári gyűjteménye. Nagykanizsai róm. kat. születési anyakönyv 1891. 369. fsz. Ezúton köszönöm meg Káli Csabának a ZML igazgatóhelyettesének hogy ezekkel az adatokkal segítette a személyi adatok megerősítését, illetve pontosítását. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a Hunyadi utcában laklak szülei, keresztelése pedig 1891. július 5-én történt, a keresztszülők: Gerstner Adolf és Neusiedler Sarolta.