Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

tett kéziratos receptkönyve

220 pedig bizonyítja, hogy jó háziasszony volt.

221 Mindjárt a könyv belső lapján néhány edénye és üvege súly- és űrmértékét rögzíti, nyilván hogy ezzel is elősegítse/egyszerűsítse a befőzést, pl.: nagy piros lábas 5 1, 88 dkg; fehér lábos virágos oldallal 75 dkg; ötliteres üvegbe bele megy (sic!) 5 kg zöldparadicsom és 1 kg hagyma; 5 fél liter víz egy fél Literre 30 dkg cukor ebből 12 üvegre lesz szirup. A Kudla Erzsébet és Városi Rózsa által felváltva jegyzetelt könyvecske hozzávetőleg 4 „korszakra" oszlik. Az első szakasz receptjeit 36 oldalon még Fehértemplomon (vagy Báziáson) rögzítette gyerekes írással ugyanaz a kéz valószínűleg az 1910-es években. Az egy-két kivételtől eltekintve csak édességeket tartalmazó recepteket zömmel magyar és német nyelven jegyezték le, amelyek a „németes" konyha dominanciáját mutatják. íme néhány példa a kínálatból: Hindenburg tészta; Károly főherceg fánk - németül, csak a neve magyar; Krapferl Leopold von Bayern, Matzensen pite, Ludendorff bisquit - ezek magyarul; Aullauf, Mürber Käsekuchen, Gleichgewicht - németül; Komisz kenyér, Hadi csokoládétorta, Hadi sütemény, Bab torta, Északi vasút fánk - magyarul. Bizonyos szövegrészeknél kombinálódik a két nyelv: „dann mit lekvár geschmiert") stb. A következő egység, más írással, de szintén németül s magyarul váltakozva, 4 lapnyi terjedelmű. Ez is süteményeket, tortákat tartalmaz. A harmadik korszak receptjei már a balkezes Kudla Erzsébet jellegzetes betűtípusaival íródtak, már nemcsak édességeket tartalmaznak (Spárgatök esőben stb.). Látványosan érzékelhető a ..magyarosodás": Pesti diós torta, Szegedi mézes kalács, Vak Bottyán sírja (!) - ez utóbbi megnevezés meggyes csokoládégolyókat rejt. Az utolsó szakasz (53) lap a leghosszabb és legvegyesebb, s anya és lánya kézírása váltakozik. A korábbi rendezett bejegyzéseket itt csúnyábban írt áthúzásokkal, kihagyásokkal, szennyeződésekkel tarkított lapok váltják fel, s többször találunk zárójeles utalást a receptek forrására (pl. Mária Irsa; Margitka Patika; Traudétól). A sütemény fajták is tükrözik a napi (1960-70-es évek) divatot: Darálós keksz. Londoni szelet. Tejfölös lepény, Vizes piskóta 3 változatban is -, Zserbó szelet. Marcipán burgonya, Obstkuchen ('fraude), s az utolsó: Túró lank. Ezek a receptek, továbbá a hagyatékban található szakácskönyvek,

222 valamint egy szintén nmen előkerült háztartási tanácsadó könyv

223 a polgári háztartásvezetés irányelvként való elfogadásának, s a differenciált, igényes, változatos, jó polgári konyha gyakorlati alkalmazásának bizonyítékai. A pedáns, magas színvonalú, alapja- ban véve mégis szerény, takarékos polgári háztartásnak a felsoroltakon túl követelménye volt az eszközeik jó minősége is: kevés legyen, de a legjobb. Mi az elvárás? Edényekből a nehéz és félnehéz zománcáru, a hőálló cserép- és üvegedények, a „Reform" főzőedények, de legfőképp az eredeti berndorfi nikkeledény - amit ne tévesszünk össze a csak nikkelréteggel bevont „nickel" 220 A könyvszerűen egybekötött, fekete vászon borítású vonalas füzet belső lapjára ragasztolt címke révén pontos információkhoz jutunk: a kötetet a Moravetz 'testvérek készítették. Címük: Temesvár Bel- és Józsefváros; telefonszámokat és egyéb adatokat (100 lapos. 3IX számú, C rovatos, Kötés: 40) is feltüntettek. 221 Személyzet - egyszerre csak egy lány - mindig volt: a sérült kezű Kudla Erzsébetnek különösen szüksége volt rájuk. Cselédlányaikat is ő tanította meg főzni - azaz a polgári konyha ételkészítéseineknek elsajátítására. Tompos Mária közlése. Egyik cselédlányukról (talán a legkedvesebbről) fotót is őrzött a hagyaték, a következő hátlapszöveggel, Kudla Erzsébet kézírásával: „Szkurka Tini, 10 éves korában került Kudla Jánosékhoz. Elete végéig szolgálta a családot így ő nevelte fel az összes gyerekek (sic!) és unokákat." 222 A magyar konyha. Legújabb és legczélszerűbb képes szakácskönyv. Szerk.: Kovács Teréz (4. kiad.) Budapest Fnmklin é. n.; Az Új Idők receptkönyve és Az Új Idők második receptkönyve Budapest Singer és Wolfner Rt. 1931.. ill. 1934. 223 Magyar Háziasszonyok könyve. Irta csikvacsárcsi Bálás Sándorné [a M. Háztartási Iskolaegyesület főzőtanfolyamainak vezetője] Harmadik bővített kiadás Budapest 1911 Fritz Ármin nyomdája. - A kötetet dr. Ágh Géza, a M. Háztartási Iskola igazgatója úgy ajánlja az akkori leányok figyelmébe, mint takarékossági;!, rendre szoktató könyvet, s mint olyat, mely eligazít a polgári társadalmi elvárásoknak megfelelően, hogyan kell a jövedelem és az igények közt a harmóniát fenntartani.