Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
4. sz. A Bp. VIL, Thököly út 10. számú ház II. emeletének tervrajza (1892. szept. 2.). A Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda tervtárából. 30 m 2-es nagyszoba a nappali-úri/dolgozószoba, afféle kombinált szoba, amelyet ebédlőnek is használtak. 193 (1 1. kép) Az udvari körfolyosóra néző ablakos hall (17 m 2 ) volt Városi Rózsa szobája. 194 Városi Béla halála után a nagyszoba lett Rózsáé, s a hallt csak átjárónak, vendégszobának használták, 195 alkalmazkodva változó életkörülményeikhez. A szokásos mellékhelyiségeken (előszoba, fürdőszoba, külön WC, „lichthof", konyha, kamra, cselédszoba) kívül ebben a lakásban egy, a tervrajzon előtérnek nevezett kis szobácska is volt udvarra nyíló ablakkal, ténylegesen a konyha és a kamra előterében, amelyet szellőztető, „szagelszívó" helyiségként tartottak nyilván, mert az volt a szerepe, hogy a szobákat mentesítse a konyhai illatoktól. 196 Az akkori polgári lakástípusnak megfelelően eredetileg ennek a lakásnak is két bejárata volt: a főbérlő és a személyzet számára külön-külön. Főbejárata - jelezve, hogy ez a magasabb szintű lakások közé tartozott - a lépcsőházból nyílt egyenesen a hallba, amely akkor még előszobaként funkcionált, bár a tervrajz szobaként nevezi meg. Később, nem tudjuk, mikor (a Tervtárban nem találtunk ilyen jellegű átalakításra utaló módosítási kérelmet) az ajtót befalazták, s clé egy úgynevezett álajtót helyeztek. Amikor Városiék a lakást kibérelték, már csak a ma is használatos, másodrangú, körfolyosóról nyíló bejárat működött. Az előszobát ők már szobaként vették át. 197 193 Ez az egyetlen momentum, amely részint szerényebb polgári igényekre, részint átalakulóban lévő lakáshasználatra (funkcionális blokkokra osztott lakószoba!) utal. A magyar úriasszony... 1934. 14-15. pp. Megerősíti a szobahasználati funkció alacsonyabb színvonalát az is, hogy egy helyiségben volt az íróasztal a szalonülőgarnitúrával, az ebédlőasztal a zongorával. Ugyanakkor a szobák funkcionális meghatározottsága mégiscsak a polgári életvitel rendjét követi. 194 A szobák parkettásak voltak, a mellékhelyiségek kömozaik burkolatúak. Az ajtó- és ablakkereteket az akkori szokásoknak megfelelően barnára pácolták, csak később festtették át Városiék fehérre. A falak hengerelt mintásak voltak. - Gáz, víz, villany be volt vezetve: ez a ház építésének időpontjában meglehetősen modemnek számított teljes közművesítésével. 195 A hall eme sajátos, átmeneti kategóriájú funkciójához analógiát mutat egy VIII. Visi Imre u.-i ház lakása is. M agyar Munkásmozgalmi Múzeum Evkönyve 1979-1980. 1981. 196 A polgári típusú lakásszerkezet a szobákra koncentrálást segítette elő. 197 Az előszoba/hall funkcióhoz analógia az ún. Alt-lakás (Budapest VIII., Visi Imre u. 11) ugyanilyen szerepű helyisége. MIALKOVSZKY M. 1981. 43-121. pp.