Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Sina család Magyarországon (Kaján Imre)

A kötet szerkesztője, Kerényi B. Eszter a Sina család gödöllői életét vette vizsgálat alá. A gödöllői uradalmat jó befektetésként kezelő Sina György a várost és környékét felvirágoztatta, fia pedig társadalmi elismertségét kívánta itt erősíteni. Ami az apának sikerült, a fiúnak nem: leányait nem tudta férjhez adni Magyarországon, így rövid úton megszabadult az itteni vagyonától. Czeglédi Noémi a gödöllői Sina birtok ügyészének, a jogi végzettségű Bartal Jánosnak a munkáját és életének alakulását ismerteti. A Sina birtok tisztjei az ország legjobban fizetett gazdasági hivatalnokai voltak. Bartal levelezése nagy részben fennmaradt, így abból jó kép nyerhető az 1850-70-es évek vidéki mindennapjairól is. Basics Beatrix a Sina család ábrázolásaival, a róluk készült festményekkel, grafikákkal foglalkozik. Barabás Miklóstól a család több festményt is rendelt, ezekről kőnyomatokat is készített, amelyeket a szerző itt ismertet. Barabás talán legismertebb művén, a Lánchíd alapkőletételén is ott áll apa és fia, a reformkor összes jelesének társaságában. G. Merva Mária azt boncolgatja, vajon Jókai Mór Aranyemberében Sina Györgyöt rejtette-e el? Az egyértelmű igent, vagy nemet - mint már százharminc éve - ő sem adhatja meg, ám nagyon tanulságos az oknyomozása. Sorra veszi az Aranyemberrel kapcsolatos mendemondákat, a különböző forrásokban leírt állításokat. A kötet rövid és olvasmányos, a nagyközönségnek szóló. Alig lehet letenni, szinte végigolvastatja önmagát. Azt gondolom, sok ilyenre van szükségünk ahhoz, hogy történelmünk helyet nyerhessen az átlagemberek tudatában, hogy a történeti muzeológia eredményei ne csak szakmai körökben váljanak ismertté és elismertté. Nagy lelkesedéssel ajánlom elolvasásra másoknak is ezt a kiváló munkát!