Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

9. kép A gödöllői ház kertjében Ágoston napon (aug. 28.). Felső sor balról jobbra: Brandstetter Ferenc, Fuchs János, Kudla Erzsébet, Városi Béla. Középső sor balról jobbra: Városi Jenöné Ilona, Brandstetter Marianna, Kudla Ágoston, Fuchs Jánosné Brandstetter Gizella, Bácskai Irén. Alsó sor balról jobbra: Városi Jenő, Brandstetter Muki, Városi Rózsa, Kudla Ágoston családjának báziási, fehértemplomi lakáskörülményeiről is csak annyit ismerünk, amennyit már leírtunk. Nehezen követhető, hogy mikor és meddig laktak szolgálati lakásban (házban), de az bizonyos, hogy Fehértemplomon már saját háztulajdonnal is rendelkeztek (Mária u. 4-6.). Ezt egyetlen, portarészietet mutató fotó támasztja csak alá, amelyen jól látszik, hogy a gondozott, ágyasokban fákkal beültetett, zárt nagy udvart két hosszú, végével az utcára, tornácával a kertre néző parasztpolgári ház határolja. A kissé eltérő típusú mellvédes/tomácos, ill. nyitott ereszaljas házakat külön-külön vehették meg, s kapcsolták össze a szokásosnál nagyobb (első) udvart alkotva.

176 A tornácok előtti cserjék, bokrok, rózsatövek színes üveggömbökkel, a cserepes kaktuszok, virágok, a lebetonozott udvaron az. esztergált lábú virágállványok, a magas posztamensre helyezett lovagszobor, a kerti ülőgarnitúra, a nyugágy mind a polgári lét jellegzetes kellékei. Ugyanúgy, mint a szőlőbeli („fehértemplomi szöllőkert") fehér esztergált-díszléces oromfalú és tomácoszlopú pince-présházukon az apácarácsra futtatott rózsa, a romantikus virágoskert, benne a selyemrojtos kendővel letakart kecskelábú asztal. A belső enteriőrökről vajmi keveset tudtunk meg, de a szóbeli közlések mind magas szintű lakáskultúráról szólnak. A már többször megidézett korabeli háztartási tanácsadók, útmutató irodalom alapján feltételezhetjük, hog}' polgári szokás szerint lakásukat a kifeje176 Nagy valószínűséggel hátsó (gazdasági) udvaruk is volt az épületeknek.