Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

V. Kárpát-medencei körkép - Fehér Csaba: „Egy műhely, ahol az emlékezet születik." A révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma „Magyar Kálvária 1945-1948" című kiállítása

benesi dekrétumokkal, változtak és közeledtek-e egymáshoz a nézetek, illetve van-e hajlandóság a kérdés megoldására. A felvetődött kérdéseket nem lehet az „életre keltett" történelem puszta dokumentumaira támaszkodva a kronológia, vagy a topográfia segítségével megválaszolni. Ahogy nyilvánvaló, hogy a történelmet nem a tiszta ráció és nem csupán az érdek irányítja, úgy bizonyos, hogy a történelem magyarázata és tanulmányozása nemcsak gondolatokat, hanem érzelmeket is ébreszt. A „Magyar Kálvária" című kiállítás nemzeti történelmünk egyik legnagyobb tragédiáját mutatja bc. Azt a korszakot, amelyről hosszú évtizedekig suttogni sem volt szabad, azt a korszakot, melyben apáink a hatalmasok bűnéért szenvedtek. 1. kép Részlet a kiállításból A kiállítás nemcsak a tények rideg valóságát mutatja be, hanem megkísérli felidézni azokat az érzelmeket és gondolatokat, amelyek szüleink, nagyszüleink lelkében és fejében kavarogtak, amikor a házaik, az ősi szülőföld, az ezeréves örökség elhagyására kényszerítették őket. A vibráló térben egyszerre vannak jelen a kérdések, illetve az azokra kapható lehetséges válaszok. Válasz arra, hogy a reszlovakizálással miért tagadta meg magyarságát több százezer ember. Válasz arra, mit éreztek a meghurcoltak, amikor ott kellett hagyni a templomot, amelynek padjaiból generációkon keresztül hallgatták Isten tanítását, amikor végső búcsút vettek a temetőben nyugvó halottaktól - amikor a marhavagonok ajtajai rájuk záródtak. Az érzelmek azok, amelyek igazán szóra bírják a megsárgult dokumentumokat, illetve gondolkodásra késztetik a múzeumi látogatót. A kiállításban, kihasználva a 21. század technikai lehetőségeit és megfelelve a kor követelményeinek megteremtődött az az érzelmi világ, amelyben a megpróbáltatásokat átélők hangja és látványa, mint egy emlékező gondolat járja be a teret és a látogatók agytekervényeit, mint egy mélyről felszakadó már-már elfeledett fájó emlék szorítja a múltat felfedező szívét. A múzeum egy igazi színház, ahol hajói rendezünk életre kel a történelem. A Magyar Kálváriát ezzel a szándékkal rendeztük. A látogató szereplője lehet az eseményeknek, élhet benne. A kiállítás a tárgy-, kép- és szöveg- anyag segítségével megidézett történelmi