Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

V. Kárpát-medencei körkép - Mihály Melinda: A „kincses város". Kolozsvár a 16-17. században

Előzmények A kiállítás első témaköre a város privilégiumainak, a királyi, majd a szabad királyi várossá válás folyamatának bemutatására összpontosított. Az egykor a gyulafehérvári püspök tulajdonát képező falu 1316-ban városi rangot kapott, majd Luxemburgi Zsigmond városfejlesztő politikájának eredményeként 1405-ben elnyerte a szabad királyi városi rangot és ezzel együtt egy új, nagyobb kiterjedésű erődítmény építésének a jogát. Kolozsvár előjogai közül kiemeltük Károly Róbert király 1316. augusztus 19-én kiadott oklevele húsz évvel későbbi megerősítésének függőpecsétes fakszimiléjét, melyben civitas rangra emelte a települést. Korszakunkban a város életterét a 15. század folyamán kiépülő városfalak határozták meg. Ezzel kapcsolatban a város második erődítésének északi vonulatát őrző Híd utcai kaputorony 17. századi, öntött vasból készített lakatját és kulcsát mutattuk be. A korszak humanista szokásainak megfelelően városunk is emléket állított híres szülötteinek, így Mátyás királynak is, aki a kolozsvári "vár déli kapujával szemben kialakult, tölcséresen szűkülő terecske északi oldalán álló épületben látta meg a napvilágot. A király gótikus stílusú, több ízben átépített szülőháza közelében, a terecske délkeleti oldalán Bocskai István fejedelem szülőháza áll, melynek főhomlokzatára 1606-ban a város elöljárósága kvalitásos faragású emléktáblát helyeztetett. A témának szentelt tárlóban több Hunyadicímeres, 15. századi emlékérem, érme és az ún. Bocskai-kanna kapott helyet. Az aranyozott ezüstből készített, fedeles kanna S alakú fülén és testének fő nézetén reneszánsz címerpajzsba vésett Bocskai-címer és a fejedelemre utaló felirat, fedelén a Bocskaiak öntött címerállata látható. Kult óra A következő téma a városi kultúra fellendülését megalapozó egyházi iskolákat, az egykori óvári domonkos kolostorban működő unitárius iskolát, a Farkas utcai egykori ferences templomtól délre felépített és 1588-ig ott működő jezsuita iskolát, valamint az 1648-tól helyébe lépő református kollégiumot mutatta be. A felekezeti iskolákhoz kapcsolódóan Báthory Gábor fejedelem által az óvári iskola számára kibocsátott, függőpecsétes, növénydíszes iniciálékkal ékesített adomány levél (1612. április 20.) és az unitárius iskola 17. századi jegyzőkönyve került a tárlóba. Szintén itt kaptak helyet a Kolozsvárott nyomtatott és itteni tanintézményekben használt, 16-17. századi tankönyvek jelentősebb darabjai, a Heltai Gáspár nyomdájában napvilágot látott Magyar Arithmetical, valamint Jacobus Alting és Johannes Amos Comenius tankönyvei. A kolozsvári oktatásügy témáján belül kiemelt helyen mutattuk be a franekeri, leideni, utrechti és hardervijki egyetemeken tanult, új oktatási rendszer bevezetését, valamint az egyetemi oktatás létrehozásának szükségességét szorgalmazó Apáczai Csere Jánost, aki 1656-tól kolozsvári tanárként tevékenykedett. Apáczai munkái közül a 17. századi, aranyozott, préselt legyeződíszes kötésű Magyar Encyclopaedia! (2. kép) és a Johannis Apátiái Oratio de Studio Sapientiae utrechti kiadású köteteit, valamint a kolozsvári refor2. kép Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájának legveződíszes kötése