Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

6. kép Schaar Erzsébet: Utca „100 éves múzeumok. Egy évszázad a pécsi-baranyai múzeumok életéből" címmel ismeretterjesztő sorozatot indított a BMMI a pécsi Baranyanet Online c. Közéleti és Társasági Magazinban, amelynek 6 számában az intézmény muzeológusai ismertették az egyes szakmai gyűjteményeket, ill. kiállításokat. A BMMI vezető munkatársai, folytatva a 2002-ben Pécsen megkezdett dél-dunántúli megyei múzeumi szervezetek hatékonyabb szakmai együttműködését célul tűző megbeszéléseket, 2003-ban Kaposváron, majd Zalaegerszegen is hasonló értekezleteken vettek részt. A Baranya, Somogy, Tolna, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatói közösen levélben kezdeményezték az adott megyék országgyűlési képviselőinek támogatását kérve egy „országos múzeumi kamara" létrehozása érdekében. Múzeumi gazdasági és ingatlanhelyzet A múzeum 21 ingatlanban végezte szakmai munkáját. A szétszórt, többségében leromlott állapotú épületek működtetése rengeteg nehézséget, karbantartása, felújítása szinte megoldhatatlan feladatot jelentett az intézménynek és a fenntartónak egyaránt. Ezért is számított reménytkeltőnek az a korábbi önkormányzati döntés - 137/2001. (IX. 25.) Kgy. határozat 5. pont - amely így fogalmazott: „A testület felkéri a közgyűlés elnökét, hogy vizsgálja meg egy központi múzeumi raktár kialakításának lehetőségét és adjon megoldási terveket - az intézmény szakmai koncepciója alapján - a kiállítóhelyek és a raktárak széttagoltságának fokozatos megszüntetése érdekében. Határidő: 2001. március 31." A pécsi-baranyai múzeumok 100 éves történetében először volt arra példa, hogy a műtárgyvédelem és az intézményüzemeltetés elhelyezési és működési problémáinak megoldására nyílt lehetőség.