Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

került sor szakmai együttműködési megállapodások megkötésére, amelyek kölcsönös előnyökre építve hatékonyabb szakmai munkát tettek lehetővé. • Janus Pannonius Tudományegyetem ( 1999) • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága ( 1999) • Baranya Megyei Levéltár (2000) • Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság és a Kulturális Örökség Igazgatósága (2001 ) A múzeum intézményként és munkatársai által fontos szakmai szerepet játszik azokban az alapítványokban, amelyek az 1990-es években változó intenzitással és anyagi lehetőségekkel már eddig is számos maradandó értéket hoztak létre. Ezek az alapítványok a következők: • Alapítvány a pécsi ókeresztény sírkamrák megmentéséért • Dóm Múzeum Alapítvány • Középkori Egyetem Alapítvány • Pécs-Baranyai Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány • Pécs-Baranyai Múzeumi Közalapítvány • Pécs Története Alapítvány Mindennek számos közös kutatási program, műtárgy restaurálás, kiállítás, kiadvány lett az eredménye. A múzeum a tárgyalt időintervallumban szakmai feladatvégzésre, tehát gyűjtésre, tudományos feldolgozásra, megőrzésre, műtárgyvédelemre (konzerválás, restaurálás stb.), bemutatásra (kiállítások, katalógusok és egyéb kiadványok) szinte kizárólag eredményes pályázataiból tudott forrásokat biztosítani. A megnyert pályázatok jelentős részének utófinanszírozási jellege miatt és azok egy részének nehézkes teljesítéséből adódóan a 2000. év végén és a 2001. év elején az intézmény működésében átmeneti likviditási nehézségek jelentkeztek. Mindez a tudatos, előrelátó múzeumi munkát kiszámíthatatlanná, nehezen tervezhetővé tette. A fent leírtakkal együtt azonban állítható, hogy a múzeum jelentős, eredményes szakmai munkát végezett 1990-2000 között. A működési nehézségek elsősorban a múzeum kezelésében lévő ingatlanállomány nagy részének elavult infrastruktúrájából, annak költséges üzemeltetéséből adódtak. E téren előrelépésnek tekinthető, hogy 1997-ben sikerült kialakítani a múzeumi időszaki kiállításoknak otthont adó Múzeum Galériát, 1999-2001-ben ingatlaneladás, ill. múzeumköltöztetés nyomán elkezdődött a Természettudományi Osztály korszerű elhelyezése, amelynek folytatására kizárólag pályázati forrásokat lehet bevonni. 1999-ben és 2003-ban a szakmailag megalapozott KAC pályázatot forráshiány miatt utasították cl. A Modern Magyar Képtár II. elhelyezésére az 1970-es évek végén kiszemelt ingatlan Papnövelde u. 5. rekonstrukciója is megindult 2000-200l-ben, de az igazán átütőnek gondolt, címzett pályázatra beadott anyag 1999-ben és 2003-ban sem nyert támogatást. A szakmai tevékenységből kiemelendő, hogy a múzeumnak az 1997. CXL. törvényből következően jelentős hatósági (elsősorban régészeti) feladatokat kell végezni, ami a Régészeti Osztályra különösen nagy szakmai és adminisztratív' feladatokat ró. Az osztály munkájában a hatósági feladatellátás fokozatosan növekedett: 1998-ban 91, 1999-ben 152, 2000-ben 350 szakhatósági állásfoglalást, véleményt készítettek az osztály munkatársai. 2001 októberében hatályba lépett a 2001. LXIV. törvény, amely felállította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH), ill. annak regionális irodáit, a dél-dunántúlit Pécsen. E hivatallal szoros napi munkakapcsolatban van az intézmény, elsősorban a Régészeti Osztály. Tényként állapítható meg, hogy a múzeum saját költségvetéséből már évek óta nem tudott ún. terv ásatásokat végezni. Az ásatási munkákat alapvetően az 1997. CXL. törv. által előírt beruházói kötelezettségből adódó finanszírozás teszi lehetővé az ún. megelőző feltárások formájában.