Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada
A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada 1 B. Horváth Csilla - Huszár Zoltán „A múzeum ügyéért azért fáradozunk, mert tudjuk, hogy az nem a kuriózumok cs ócskaságok raktára, hanem a művelődés dokumentumainak rendszeres szemléltetője. És e fáradozásunk nem fakad érzelgős kegyelet hamis pátoszából, hanem a jó értelemben veendő érdekből. Érdekünk, hogy az emberi szellem ne csak a brutális hasznosság iránt bírjon érzékkel, hanem azon finomságok iránt is, melyek illatos olajként párolognak az élet milliónyi viszonyai között. Szép is legyen az élet, de nem lehet az gyengéd érzések nélkül. És hiányozhatnak-e ez érzések közül a természet és művészet szeretete, a hagyományok tisztelete? És hiányozhatik-e jó ízlés, mely csak jó példákon csiszolódik? A jó példákat a múzeum nyújtja mindenkinek, annak is, aki különben a legmostohább viszonyok között él. Igenis, ünnepnapokat rendez a múzeum." 1 Bevezető Minden társadalmi rendszerben a múzeum az enciklopédikus ismeretgyarapítás, a történelmi tudatformálás, a nemzeti identitástudat elmélyítésének fontos intézménye. A múzeum egyszerre egyetemes és nemzeti intézmény, amely Pécsen és Baranyában 1904-ben nyitotta meg első állandó kiállítását. Ennek 100. évfordulóját ünnepelte a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, amely a Pécsi Városi Múzeumot első jogelőd intézményének tekinti. Az elmúlt évszázadban történelmi léptékkel nézve is jelentős gyüjteményegyüttes jött létre a pécsi-baranyai múzeumi szervezetben. Mindennek összegyűjtésében, megóvásában és bemutatásában meghatározó szerepe volt a múlt emlékei, forrásai iránt elkötelezett gyűjtőknek, adományozóknak és persze múzeumi szakembereknek, a klasszikus „múzeumőröktől" a mai múzeum őrzőiig. Ez a felhalmozott szellemi kincs, ami a múzeumi tárgyakban, adattárakban, kiállításokban, kiadványokban és még sok egyéb formában ragadható meg, a természet és az alkotó ember kapcsolatában realizálódik, c viszonyrendszerben lehet mindannyiunk számára befogadható, hasznos és megőrzendő. A magyar múzeumügy - ha sommásan akarunk fogalmazni - a reformkor óta virágzik, ill. a reformkor óta válságban van. Mit is értünk ezen a tulajdonképpen sarkosnak tűnő megfogalmazáson? Ha a magyar múzeumügy történetének 19-20. századi forrásait tanulmányozzuk, akkor - legyen az országos, megyei, vagy városi múzeum - azt látjuk, hogy a szakma képviselői, akiket sok esetben megszállottaknak is nevezhetünk, tevékenységükről, intézményükről szóló beszámolóikban az eredményekről ugyanúgy tájékoztattak, mint a gondokról. A nehézségek sokaságát vetették papírra a múlt megismételhetetlen emlékeinek, forrásainak megőrzése, meghatározása és bemutatása érdekében, bízva a döntéshozók 1* A jelen tanulmány első megjelenési helye bővebb terjedelemben magyarul és angolul: B. Horváth CsillaHuszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada. / A Century of Pécs-Baranya Museums. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48 49. 2004. Pécs. A „Bevezető" és ,.A Baranya Megyei Múzumok fél évszázada" (1958 2004) c. fejezeteket Huszár Zoltán, a kezdetektől 1958-ig tartó pécsi, ill. Baranya megyei múzeumtörténeti fejezeteket B. Horváth Csilla írta. 1 SZŐNYIO. 1913.49. p.
