Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Balpataki Katalin: A helynévrendezési törvény kialakulása és végrehajtása
A nemzetiségiek e törvényben ellenük irányuló tendenciákat láttak, mert ahol lehetett, olt elsősorban magyaros hangzású neveket részesítettek előnyben. Bizonyos „magyarosítási" szándék, a kor szelleméből adódóan nyílván volt, viszont az ország ügyintézése megkívánta az. egységesítést és az összehangolt munka eredményeként számos esetben, ahol a körülmények úgy kívánták, a magyaros név helyett a megváltozott „idegen" nevet választották. Pl.: Várhely-Versecz, Kökénd-Kikinda stb. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság Az Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB) működéséről szóló törvény az 1898. évi IV. törvénycikként lépett életbe. Az eddig működő bizottságot mintegy előkészítő bizottságnak minősíthetjük. Az alakuló ülésre 1899. tébruár 26-án került sor 21 taggal. Képviseltette magát a bizottságban: Központi Statisztikai Hivatal - Dr. Jekefalussy József, Dr. Vargha József, Dr. Vízaknai Antal, Dr. Podhorszky László, Bánlaky Adorján, Dr. Buday László, Mészöly Dezső Országos Levéltár - Dr. Pauler Gyula Miniszterelnökség - Dr. Romy Béla Belügyminisztérium - Kolossváry Miklós, Dr. Némethy Károly Pénzügyminisztérium - Dr. Vértessy Ferenc Kereskedelemügyi Minisztérium - Oberhäuser Lajos Földművelésügyi Minisztérium - Dr. Ilampel Antal Igazságügyi Minisztérium - Szántó Mihály Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium - Dr. Gopcsa László Honvédelemügyi Minisztérium - Dr. Melichár Kálmán, Janauscher Gyula Magyar Történelmi Társulat - Tagányi Károly Magyar földrajzi Társaság - Dr. Erődi Béla MTA Történeti Bizottsága - Dr. Acsády Ignác Ezen az alakuló ülésen hoztak meg olyan döntéseket, amely e nagy munkát felvállaló Bizottság feladatát könnyíti, rendszerezi: 1 ...... Először a helyneveket állapítja meg, de ha lehet röglön utána a helynévhez tartozó külterületi lakott helyek nevét is felülvizsgálja." 2.„Először Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Máramaros vármegye helyneveit veszik sorra, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok névmegállapításai kerülnek rendezésre." 7. „A Törzskönyvbizottság nyelvészszakértőket is bevon a név-megállapítási munkába." 3 A munka megindult és hamarosan a kisebb ügyek intézésére, illetve a tárgyalások előkészítésére, az adminisztratív intézkedések lebonyolítására egy végrehajtó bizottságot hozlak létre. Egy-egy végrehajtó bizottsági ülésen határoztak meg olyan irányelveket, mint pl. azi, hogy az előnevet egybe kell írni a helynévvel, az „uj" előtag mindig hosszú „ú"-val írandó stb. Határoztak arról is, hogy ellenzik a „a személynevek községnév-képzésre való felhasználását és községnek nem lehetett kertvárosa. (Ellenzik a Balaton" előnevet, ettől az elvtől a Trianon utáni megváltozott helyzetben, a megszűkült természeti köre miatt tértek el. Mintegy értékőrző szereppel ellátva azt.) A századfordulóig főleg az adatgyűjtés folyt. Minden egyes település elnevezését gondosan megvizsgálták. Szükség volt az alaposságra, hiszen munkájuk hosszú időre, évszázadokra szólt.
