Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Halmágyi Pál-Ságvári György: A makói honvédnapok

1998-99-ben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulójára emlékeztek a makóiak. Kedves Gyula, Hermann Róbert, Ságvári György (HIM), Csikány Tamás (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) és Pelyach István (SZTE) előadásai szemléletes képet adtak a nagy küzdelem dicső csatáiról, munkás hétköznapjairól és a tragikus végkifejletről. 1998-ban „A népélet 48-ban, 48 a népéletben" című kiállítás megnyitóján Felföldi László néprajzkutató - korábban a makói múzeum munkatársa - megénekeltette a résztvevőket. 1999-ben hosszú hónapokig nagyon sok látogatót vonzott a honvédnap alkalmából Szakály Sándor által megnyitott „Huszárok. Egy könnyűlovas csapatnem évszázadai" című kiállítás. 2000-ben önmagától adódott a téma, az államalapítás korára emlékeztek a résztvevők. Kovács László (MTA Régészeti Intézet) a kalandozások koráról, Fodor István (Magyar Nemzeti Múzeum) az államalapítás korának hadseregéről, Török József (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) pedig a magyar egyházszervezet kialakulásáról tartott előadást. A VIII. Makói Honvédnap 2001. évi előadásai a város 1918-1920 közötti korszakát ismertették meg a hallgatósággal. Halmágyi Pál az általános helyzetről és Makó sorsáról, Gilicze János makói levéltáros a Návay családról, Imolya Imre szegedi ügyész pedig a Návay-per jogi vonatkozásiról tartott előadást. (A dualista korszak utolsó évtizedeinek egyik meghatározó politikusa, Csanád megyei alispán, majd országgyűlési képviselő, az alsóház elnöke, végül 1918 őszén kinevezett - de hivatalba nem lépett - belügyminiszter volt. Meggyilkolása a kommün egyik megbocsáthatatlan véres tette volt). 2002- ben Kossuth Lajos születésének bicentenáriumát állították a rendezők a honvédnapi emlékezés középpontjába. Marjanucz László szegedi egyetemi docens a reformkori politikust Pelyach István a kormányzót és az emigráns Kossuthot mutatta be. Trogmayer Ottó pedig összefoglalta és bezárta a Kossuth-év makói rendezvényeit. 2003- ban ismét a II. világháború került az előadások fókuszába. A doni katasztrófa 60. évfordulóján Szabó Péter hadtörténész (HIM) „Donkanyar 1942-43" címmel tartott előadást. Babucs Zoltán a HÍM Központi Irattár hadtörténésze pedig a veszteségekről és a hősök emlékének megőrzéséről szólt. A makóiak régi ismerőse, Szakály Sándor a II. világháború kezdetén, 1939-ben a magyarcsanádi határvadász laktanyában elhelyezett menekült lengyel katonákról megjelent múzeumi füzetet mutatta be. E kétnyelvű kiadvány az 1999-ben, a 60. évfordulón Makón és Magyarcsanádon rendezett emlékünnepségen elhangzott előadásokat: Grzcgorz Lubczyk nagykövet, Andrzej Czernecki polgármester, Molnár Imre külügyi referens, Halmágyi Pál múzeumigazgató emlékezéseit tette közzé, valamint színes felvételekkel mutatta be az egykori tábor falán elhelyezett kétnyelvű emléktábla felavatását. Az ünnepségen a budapesti lengyel nagykövetség mellett Makó lengyel testvérvárosa, Jaslo is népes polgári és katonai delcgácikkal képviseltette magát. A 2003. évi X. jubileumi honvédnap emlékezetes eseménye volt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által adományozott emlékzászló átadása Makó városának. Lugosi József ezredes a katonai hagyományok ápolásáért végzett kiemelkedő munkát ismerte el e nemes gesztussal. A múzeumban ezúttal Karai Sándor haditudósító fényképeiből nyílt kiállítás; a II. világháborúban 36 hónap frontszolgálatot teljesített fotóst és képeit Szakály Sándor mutatta be a makói közönségnek. A megnyitó díszvendégét, Karai Sándor bácsit szívükbe zárták a makóiak. 2004 őszén, egy évtized elmúltával ismét a II. világháború Makó környéki harcai keltették fel az általános érdeklődést. A hallgatóság soraiban sajnos már egyre több az üres hely. Tíz évvel ezelőtt még itt volt Bán Ödön százados, a Makót védő zászlóalj parancsnoka, Szabó Béla tüzérzászlós, Szántó Sámuel honvéd - és hosszan lehetne sorolni még a hiányzókat. Az 1944. szeptember 5-i erdélyi magyar támadásról Illésfalvi Péter hadtörténész (HIM), az Arad és Makó körüli harcokról Halmágyi Pál, az alföldi páncélos csatáról Számvéber Norbert hadtörténész (HIM) tartott lebilincselő előadást. Különösen tetszett a közön-