Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Halmágyi Pál: I. világháborús hősi emlékművek Makón és környékén

mégsem ez a megoldás valósult meg, hanem a község központjában, a templom előtti ki téren állították fel a - minden valószínűség szerint a mintakönyvből választott - hősi emlékművet. A vármegyei közművelődési alap 200 pengős támogatását is felhasználták a makói Gajda János kőfaragó mester műhelyében elkészíttetett alkotáshoz. 1930. május 1 I-éri avatták fel a 73 hősi halott nevét őrző emlékművet. Nem telt el egy évtized, s 1939. tavaszán új név került a márványtáblára. A kárpátaljai bevonuláskor Feketeardónál elesett Kakuja József honvéd neve nyitotta meg a II. világháborús hősi halottak sorát. 13. A makói katolikus templom külső falán a volt cs. és kir. 4. huszárezred makói öreg katonái hősi halált halt bajtársaik emlékére emléktáblát helyeztek el. A felavatási ünnepségre az 1935. augusztus 25-én megszervezett I. ezrednapon került sor. 14. M agyarcsanád: A község már 1924-ben elhatározta, hogy Horváth Géza 1 1. számú szobortervét állítja fel. A költségekre (a szobor ára 90 mázsa búza, szállítás, felállítás, nevek bevésése 32 mázsa búza) meg is szavaztak katasztrális holdanként másfél kg búza községi pótadót. A tervből azonban a nehéz gazdasági viszonyok miatt ekkor nem lelt semmi. Jó egy évtized múlva, 1935-ben épült föl a község főutcáján Müller Tibor tervei szerint az ún. „Hősök Háza". A színház- és előadóteremnek, bálteremnek is használható közművelődési intézmény ünnepélyes átadása és az előcsarnokban elhelyezett két hatalmas márványtábla felszentelése 1935. november 10-én volt. A fehér márványtáblákra 111 hősi halált halt magyarcsanádi katona nevét vésték föl. A táblák fölött egy-egy műkőből mintázott férfifej van elhelyezve. 15. A makói belvárosi református templom külső falán 1938. március 20-án, a volt cs. és kir. 4. huszárezred II. ezrednapján, a túlélő bajtársak márványtáblát helyeztek el. (E tábla szövege és formája hűen követi a három évvel korábban a katolikus templomon leleplezett emléktáblát.) 16. 1938. augusztus 7-én a volt cs. és kir. 46. gyalogezred makói öreg katonái ezredtalálkozójukon a világháborúban elesett bajtársaik emlékére a főtéri hősi emlékmű előtt emléktáblát helyeztek el. 17. Csanádpalotán már az 1917. évi áprilisi képviselőtestületi ülésen elhatározták, hog)' a temetőben kijelölnek és fákkal ültetnek be egy területet, emlékoszlopot állítanak, s arra felvésik az elesett hősök neveit, ill. helyet biztosítanak sírjaiknak. A nagy háború hét hősi halottjának állítottak így emléket. (Ma már közös emlékmű őrzi az 1848-as honvédek, az 1. és a II. világháborúban elesettek emlékét a temetőben.) Az I. világháborús emlékmű több mint két évtized múlva, 1939 nyarán valósult meg. A község központjában, a katolikus templom homlokzatán helyeztek el két hatalmas márványtáblát az elesettek neveivel. A templomkapu fölött Bencsik István domborműve utal az 1914-1918-as világháború hősi halottjaira, a két tábla fölött pedig Szent István és Szent László király szobra áll egy-egy fal fülkében. Az emlékművet 1939. július 4-én avatták fel: 480 hősi halott nevét őrzik a márványba vésett betűk. 18. Klárafalván is terveztek emléket állítani hőseiknek. 1925. október 5-én ki is választották a mintakönyvből Branczeis János szobrászművész ajánlott tervét. A megvalósításhoz azonban a község saját erejéből nem volt képes a szükséges anyagiakat előteremteni. Így csak az 1927. október 6-án elkészített hivatalos névsor őrzi Klárafalva 16 hősi halott fiának nevét. 19. Kübekháza is tervezték a húszas évek elején a világháborús emlékmű felállítását. A súlyos gazdasági viszonyok azonban évről évre halasztották a munkák megkezdését. Végül csupán a 73 hősi halott nevét tartalmazó hivatalos névsor készült el 1927-ben. 20. Oföldeák, mint Földeák község része nem készített külön emléktáblát az I. világháború után. Az elesett óföldeáki hősök nevét a földeáki emlékművön találhatjuk meg.