Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

tosan kis- es nagykereskedő, egy vegyes kereskedés (bolt) tulajdonosa.

77 Felmenőiről vajmi keveset tudunk, csak szüleinek neve, lakóhelye és apja foglalkozása szerepel Vosztruha Gábor két (!) keresztlevél-kivonatán:

78 Vosztruha Antal úr, ispány (sic!) N. Tőre,

79 és Mlika Mária. Ulrich Etelka „családfáján" egy nemzedékkel tovább követhetjük az elődöket. Szülei „Joannes Ulrich caupo (= korcsmáros), Rozália Havas", váci lakosok (Vác 745);

80 keresztszülei: Sebastian Eggenhoff er, Francisca Ulrich. Az Esztergomból származó Ulrich János és a váci Havas Rozália házasságlevelük

81 tanúsága szerint 1848. febr. 28-án keltek egybe Vácott a Szt. Miklós róm. kat. Egyházban. Lakóhelyüknek itt Perbete

82 van megjelölve, talán akkor még itt volt kocsmáros a férj (láttuk, lányuk születésekor már Vácon éltek. Havas Rozália szülővárosában, de talán itt is ismerkedtek meg egymással). Mindkettejük keresztlevelét is ismerjük Flavass (itt így írva) Rozália keresztelési (1828) anyakönyvi adatai

83 tartalmazzák a szülők nevét: „Antonius Havass, Clara Kobeszon" (foglalkozást, lakhelyet sajnos nem), s a keresztszülők neveit: Martinus Rittinger, Theresia Schell. Ebből az derül ki számunkra, hogy a család német kötődésekkel-rokonsággal rendelkezett. Ulrich János keresztlevelén (1819)

84 a szülők nevén (Joannes Ulrich, Francisca Rozaman) kívül az apa foglalkozását is feltüntetik: korcsmáros (= diversitor)

8- volt, éppúgy, mint a lia. A keresztszülők itt Michael Petzmann, Eva Prileszki. A Vosztruha és Ulrich család duplán is egybefonódott egymással. Vosztruha Gábor ugyanis először Ulrich Rózát, Etelka testvérét vette feleségül,

86 aki - miután három gyermeknek

87 adott életet - 1879. július 4-én,

88 valószínűleg gyermekágyi lázban elhunyt. A 77 Dr. Jenővári Éva szíves közlése. 78 .Vz egyik kivonat 1935. máj. 6-i (éppúgy, mint V. Gábor házasságlevele), háromnyelvű űrlapon magyar nyelven kiállítva, az alsóváradi (Dolny Varad) plébánián, ami akkor a tmavai egyházkerülethez tartozott; Szlovenszko. Keresztszülők: Klein Gábor és Ponyatovszki Anna. A másik keresztlevél-kivonat 1941. nov. 15-i keltezésű (magyar-latin űrlapon magyarul), ahol a plébániát már az esztergomi főegyházmegyéhez tartozónak írják, Alsóváradot Bars-IIont vm.-i településként. Ezen a megjegyzés rovatban szintén szerepel a névváltoztatás: „aNm. m. kir. belügyminiszter 1896. okt. 16-ról kelt, intézvényével". (Ht a keresztanya nevét y-nal írják.) Valószínűleg azért anyakönyvezték Alsóváradon, s nem a nagyobb lélekszámú Tőrén Vosztruha Gábort, mert ispán apja valahol a külterületi birtokokon állhalott alkalmazásban, s Alsóvárad volt a közelebbi, ill. templomos hely, vagy oda tartozott közigazgatásilag a birtok. Nyilván ezzel függ össze az is, hogy Városi Béla keresztlevelén édesapja lévai születésűként van feltüntetve, s talán az is, hogy erről az ágról nem maradtak fenn az iratok. 79 Az egykori Bars vm. lévai járásámik kis települése, Alsóvárad mellett; ma Szlovákia (Turá). 1919-ig és 1938 -45 között Magyarországhoz tartozott. 1910-ben 495 lakosa volt, 489 magyar, 6 szlovák; 319 róm. kat., 163 réf., 4 izr. MKA 2000. 162. p. Alsóvárad (Dolny Varad) község Szlovákiában, a Garam jobb partján, Lévától DNy-ra. 1910-ben 316 lakosa volt (311 magyar, 4 szlovák; 58 róm. kat., 250 réf., 8 izr. - MKA 2000. 92. p.). 1919-ig és 1938-44 közt Magyarországhoz tartozott (Bars vm.). 1944 óta Felsőváraddal egyesítve Barsvárad néven létezik. Magyar Nagylexikon I. 1993. 656. p. 80 Adelhaid Ulrich keresztlevele. 1864-ből. A Vác felsővárosi róm. kat. plébánia anyakönyvéből kiállítva 1941. nov. 13-án, latin-magyar űrlapon latinul. Rábélyegezve: „Az 1939. IV. te. végrehajtási céljaira bélyegmentes

,,

. 81 1941. nov. 11-i másolat, magyar nyelven. Házassági tanúk: Suhajda János és Zeeb Mátyás. Az anyakönyvi kivonat feltünteti szüleik nevét is. 82 Község Szlovákiában (Pribeta) a Párkányt Érsekújvárral összekötő vasútvonal mentén, Érsekújvártól DK-re, Komáromtól ÉK-re. 83 1941. nov. U-i másolat, kiállítva a váci Szt. Miklós róm. kat. plébánia anyakönyvéből, magyar-latin űrlapon, latinul kitöltve. Ráírva: „katonai ügyben bm". 84 1944. aug. 3-i dátumú kivonat az Esztergom-Vízivárosi plébániáról. Latin-magyar rubrikás űrlapon latinul kitöltve. 85 Diversitor, deversitor, caupo = korcsmáros. Antonius Bartel 1901. 224. p. 86 Dr. Jenővári Éva közlése szerint az Ulrich-testvérek hárman voltak: Róza. F.telka, Fáni, ez utóbbi leány maradt, sorsáról nem lehet tudni. 87 Kálmán született 1875. aug. 10-én, Olga Teréz született 1877. szept. 18-án (valószínűleg kisgyermekként meghalt), Anna Róza született 1879. május 26-án, meghall azon év augusztus 31-én. A zselizi Anyakönyvi Hivatal keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveiből 1907. szept. 13-án kiadott (magyar nyelvű) bejegyzések alapján. A jegyzéket „katonai ügyben" szolgáltatták ki. 88 Forrása: lásd 87. jegyzet.