Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

Áttelepülésükkel kapcsolatosan fennmaradt egy számunkra igen értékes információkkal bíró forrás, egy kézirat-lap. Városi Rózsa Tomposnénak történt elbeszélése szerint ezt a „levelet'

1 nagyanyja, Brandstetter Marianna írta a lányának, amikor Kudla Erzsébetek 1921ben Magyarországra jöttek. A gót betűs kurzív szöveg valójában egy (tulajdonképpen két) apokrif ima.

63 Boross Mariettának, a téma néprajzi-nyelvi szakértőjének meghatározása szerint

64 a műfaj közkedvelt volt a vallásos katolikus németség körében. Szövegváltozatunk - szintén az ő meghatározásában - abban a Magyarországon használt „sváb" nyelvjárásban íródott, amely jellemző volt a 18. századi, Mária Terézia-féle betelepítéssel hazánkba került németekre. Ezzel a család Magyarországra kerülésének körtilbelüli ideje, s német eredete egyaránt jól igazolható. A Kudla-házaspárral Marianna édesanyja, özvegy Brandstetter György né Mühsamer Antónia is áttelepült, itt is halt meg 1923-ban, s temették el a gödöllői temetőben, közös sírba az 1925-ben elhalt Brandstetter Mariannával, s az őt 1937-ben követő főijével.

65 Kudla Ágoston hőn szeretett felesége elvesztésekor halotti emléklapotőö nyomatott német nyelven. Lányuk, Kudla Erzsébet 1913. november 10-én ment feleségül Városi Béla m. kir. államvasúti hivatalnokhoz, verseci lakoshoz;

67 a menyasszony lakhelyeként a fehértemplomi vasúti indóház van megjelölve.

68 Minden jel arra mutat, hogy a szép és tehetséges bár kétségkívül testi hibássá vált - lányuknak nem ilyen férjet szántak a szülők. Zsúrok, rendezvények sorozatát szervezték - ahogyan akkoriban lányos házaknál egyébként is dívott módos és rangos ifjak, katonatisztek meghívásával,

69 de Erzsébet nem közülük választott: a különleges szépségű, művészi hajlamú lány (színjátszó körök szereplője, festészetet tanul, lovagol, romantikus utak résztvevője)

70 a jóképű, jó kiállású, de szerényebb vagyoni helyzetű és családi egzisztenciájú Városi Bélának mondott igent, szüleivel-családjával is szembeszegülve. Kudla Ágoston hozzáállása veje társadalmi rangjához jól mutatja az idők és 63 A keresztény szóhasználatban magánolvasásra ajánlott, de a liturgikus felolvasásból kizárt, kánonon kívüli szöveg (általában ismeretlen szerzőtől). A fogalom néprajzi (folklór) kategóriaként is elfogadott Erdélyi Zsuzsanna 1970. febr. 1 1-én tartott akadémiai előadása óta. ERDÉLYI Zs. 1976. 16. p. 64 Hálás köszönetemet fejezem ki dr. Boross Mariettának, aki a szöveget nemcsak megfejtette, de „mülbrdílotta" is számomra, mely a következőképpen hangzik: „Az utas imája: Áldjon meg engem az. Isten, aki teremtett engem. Áldjon és óvjon engem Isten fia, aki értem meghalt. Áldjon, világosítson meg és adjon kegyelmet a Szentlélek, aki engem a szent keresztségben részesített. Áldott legyen (Gebenedict) a legszentségesebb Szentháromság általam és minden teremtmény által most és mindörökké. Ámen. Az úton a béke és jólét vezessen minket a leghatalmasabb és résztvevő szívű Úr és az Angyalok. Raffael legyen a mi úti Vezetőnk, hogy békében, egészségben és örömben a mi tulajdonunkba visszatérhessünk. Ámen. " 65 Gyászjelentéseik alapján. 66 Közismert, a 19. századtól általánosan elterjedt műfaj, formailag kétoldalas fekete-fehér nyomtatvány. Egyik oldalán szentkép bibliai idézettel, másik oldalán emlékezésre, imádkozásra buzdító szöveg az elhunyt adataival. Temetésen osztogatták. (Másik, a családban megőrzött változata Lindner Máriáé volt - lásd 50. jegyzet.) Baják László szíves közlése. 67 Házassági értesítésük (meghívó) alapján, amelyben a Kudla-szülők tudatják az. érdekeltekkel lányuk egybekeléséi Városi Béla úrral a fehértemplomi róm. katolikus templomban. Abban a borítékban maradt fenn, amelyben a feljegyzés szerint a menyasszonyi ruháról való mirtusz vi ragokat őrizték. Másrészt házassági anyakönyvi kivonatuk alapján: kiállítva a házasságkötés után 12 nappal (nov. 22.) „hivatalos használatra" Fehértemplomon, Temes vm.-ben, magyar címeres űrlapon, magyar nyelven. Tanúk: Városi Kálmán (Béla testvére, ekkor temesvári lakos, később vasúti tiszt Szegeden) és Benke Vilmos, Temesvár, Dohánygyár (önéletrajza alapján náluk is lakott továbbtanulása idején Kudla Erzsébet érthetően, mert nagyon közel esett a Dohánygyár az apácák leányiskolájához, csak a Béga-csatoma választotta el tőle). 68 A források alapján nem áttekinthető, hogy Fehértemplomon vagy Báziáson éltek-e a szülők: Kudla Ágoston valószínűleg először a báziási, később a fehértemplomi állomáson teljesített szolgálatot, arra azonban nincs adatunk, hogy a lakásuk hol volt, kivéve ezt az egyetlen információt. Később mindenesetre már a saját házukban laktak. 69 Dr. Vincze Jenőné, a továbbiakban dr. Jenövári Éva szíves közlése. O Honorits .lenőné Városi Olga unokája, Jenőváriné Honorits Margit leánya. 70 Dr. Jenővári Éva szíves közlése.