Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Fazekasné Majoros Judit: Első világháborús képeslapok a szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményében

megrendelői hamar felismerték a képes oldal által közvetíthető üzenet jelentőségét is. A háború első időszakától kezdve a képeslap a tömegtájékoztatás és a propaganda egyik hatásos eszköze lett. Az elsősorban Bécsben működő nagy kiadók (mint pl. Gustav Braun, a Wiener Rotophot. Originallaufnahme Kilophot G.m.b.H. stb.) több száz darabos, színes grafikai lapokból álló sorozatokat adtak ki, amelyek a háború egyes eseményeit mutatták be. E típus csak az 1914 és 1916 közötti időszakra voltjellemző. A megjelentetés célja az volt, hogy a győztes csatákra, a háborús dicsőségekre hívja fel a figyelmet, ezért gyakran kommentáló szövegekkel is ellátták. A lapokat eredetileg német felirattal nyomtatták ki, s magyar nyelvű közlés - amely nem is minden esetben egyezik a némettel - csak utólag került rájuk. A magyar feliratok stílusából jól érzékelhető, hogy a kiadó elsődleges célja nem a hiteles tájékoztatás, sokkal inkább a háborús lelkesedés felkeltése volt. A propagandának nemcsak ilyen burkolt formája létezett, voltak olyan lapok is, amelyek egyértelmű üzenetet közvetítettek: a nemzet katonái egy szent cél érdekében igazságos háborút vívnak. Ezeken gyakran tűnt fel az uralkodó, Ferenc József, és kedvelt figura volt a magyarokat pártoló Erzsébet királyné megidézett alakja. Általuk népszerűsítettek különféle akciókat is, pl. az aranyat vasért, vagy hadikölcsön jegyzési mozgalmat. (1-2. kép) /. kép Háborús propaganda 2. kép Háborús propaganda A háborús propagandában nagy hangsúlyt kaptak a szövetségesi kapcsolatok is. 1914 szeptemberéből még egy hármas szövetséget üdvözlő lapot találhatunk, de rövidesen az „Isten verje meg a hitszegő Itáliát!" feliratú levelezőlap vált aktuálissá. Nyomon követhető a