Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pallos Lajos: A jelvénygyűjtemények mint az I. világháború emlékének sajátos őrzői
Az egyik legnagyobb jelvény készítő cégtől, az Arkanzas Sterktől fennmaradt egy fényképes album, amely egy ládika fiókokon elrendezett anyagát mutatja be. 10 A feltehetőleg reklám céljából készült összeállításban 277 katonai jelvény szerepel a következőképpen: legelső helyen az uralkodó család tagjai, majd a hadseregek táboraokai, a hadseregek és frontok jelvényei, s ezt követően a kisebb alakulatok jelvényei. A háború alatti gyarapodás egyik legérdekesebb része a közvetlenül a frontról származó jelvények. Az Eremtár egyik munkatársa, Alföldi András, a későbbi világhírű ókortudós az északi hadszíntéren szolgált, s onnan küldött a múzeumba több részletben összesen 75 darab katonai jelvényt. Küldeményeinek értékét növelte, hogy egy-egy darabhoz kiegészítő információkat is mellékelt. A háború után lelassult a gyűjtemény fejlődése. A későbbiek során elsősorban magángyűjteményekből származó kisebb-nagyobb, 70 és 450 közötti darabszámú kollekciókkal gyarapodott az anyag. Jelenleg valamivel több, mint 3500 jelvényt számlál a gyűjtemény, amelyből közel 1000 darab a katonai jelvény, a fennmaradó rész pedig hátországi propaganda jelvény. Az ismertetett gyűjtemények mellett több nagyobb gyűjtemény jött létre az elmúlt században. A közgyűjtemények közül a legjelentősebb a Hadtörténeti Múzeum gyűjteménye több ezer darabbal, míg az. ismert magángyűjtemények anyagai általában néhány száz darabosak, az 500 felettiek már nagynak mondhatók. A magángyűjtők, valamint a közgyűjtemények kezelői anyagaikat általában a következőképpen csoportosítják: a propaganda jelvények ábrázolásuk szerint képeznek portrés, címeres, zászlós, alakos, feliratos csoportokat, amelyeket tematikailag helyeznek a hazafias, a szövetségi kapcsolatokat, vagy az ellenséggel szembeni érzületeket kifejező egységekbe. A katonai jelvények esetében a besorolás az uralkodót, a hadsereg-főparancsnokot, Frigyes főherceget és a hadvezéreket ábrázoló jelvényekkel kezdődik, majd az egyes hadseregcsoportoktól kezdve az egyre kisebb katonai egységekkel folytatódik. A gyűjtők anyagaik rendezése során igyekeznek minél több információt begyűjteni jelvény cikkel kapcsolatosan. A csapatjelvények esetében például, az illető alakulat létrejöttéről, nemzetiségi, földrajzi hovatartozásáról, a háborúban való részvételéről, harci cselekményeiről szereznek adatokat. Ehhez az I. világháború történeti szakirodalmát, katonai folyóiratokat, valamint a különféle alakulatokat bemutató monográfiákat, albumokat használják fel. Ennélfogva már egy néhány tucat csapatjelvényl tartalmazó kollekció gyűjtője széles körű ismerettel rendelkezik az I. világháború osztrák-magyar vonatkozású katonai eseményeiről. Végezetül néhány szó az 1. világháboiús jelvények gyűjtésének mai helyzetéről. A rendszerváltást követően több éremkereskedés üzemel, amely ezeket a jelvényeket is forgalmazza. Ezeknek a cégeknek az árverési katalógusait áttekintve láthatjuk, hogy az. elmúlt tíz évben közel 3000 darab 1. világháborús jelvény került Budapesten árverésre, melyből 800 körüli a hatországi propaganda jelvény, a többi pedig katonai. Az árverésre bocsátott anyagok között a legtekintélyesebb rész, mintegy 1200 darab egy valamikori magyar főúri család hagyatékából való. Érdekessége, hogy az 1. világháború alatt gyűjtötték össze, s azóta változatlan összetételben maradt meg. A fennmaradó mennyiségből közel 1000 darab két ismert magángyűjteményből, míg a fennmaradó 800 darab különféle, eleddig lappangott, a világháborúból megmaradt kollekciókból jutott árverésre. Az árverések sikeresek, ami részben a hazai gyűjtőknek köszönhető, részben pedig az. 1. világháborús jelvények más nemzetbeli gyűjtőinek, elsősorban osztrákoknak, németeknek és olaszoknak. 10 ARKANZAS STERK 1917. 1-9. pp.
