Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról

foglalt el a gyűjtemény. Horthy, amint azt a látogatásról szóló híradás megjegyzi, különösen az első háborús ereklyék előtt időzött.

81 Ekkor már ott láthatta többek között a háború neves osztrák-magyar tábornokainak, Habsburg Józsefnek, Hötzendorfi Conradnak, Borojevichnek, Kövessnek az egyenruháit, láthatta a przemysli zászlófosz.lányokat, amelyeket kellő propagandával sikerült a nagy háború magyarkatonai kitartásának hősi szimbólumaivá emelni. Láthatta saját hősi múltjának (Otranto) miniatürizált emlékét, a Novara modelljét, amelyet Filótás Mihály haditengerész tisztviselő készített.

82 A nagy technika másutt volt elhelyezve. Gubacsi úton egy nagy raktárpavilonban volt a tüzérségi és a vonatanyag, 1926 őszétől pedig már a Várban levő Nándor-laktanya nyugati és északi szárnyát szegélyező bástyasétányra is kerültek, mintegy a helyfoglalás gyanánt a lövegekből és az ágyukból. Ez. már a múzeum új korszakának kezdete is egyben. Es a lázas tervezgetéseké. 1926ban olvashatták az érdeklődők a múzeum egyébként neves kulturhistorikus szakírójának, dr. Bevilaqua Bélának ..A magyar Hadimúzeum alapgondolatáról" szóló cikkét.

83 Az írás a múzeum lehetőségeit taglalja. Mi legyen az intézmény: hadtörténelmi múzeum, vagyis a „magyar katonai múlt egyetemes fejlődéstörténetének tudományos intézete", vagy a lefolyt világháború múzeuma, vagy a magyar hadsereg múzeuma'.' - teszi fel a kérdést az írás. Aztán megadja a választ: a múzeum a magyar katonai művelődéstörténet tudományos intézete. Szembeötlő, ahogy a kérdésfelvetésen túl egyáltalán nem foglalkozik a múzeum, mint világháborús múzeum lehetőséggel. A problémát azzal intézi el, hogy lehetetlen a hadi múzeum körét a világháborúra szorítani. Igaz, hogy egy ilyen magyar katonai múzeum ötlete a világháború utolsó éveiben jelenik meg, ez azonban esak időszakot jelent"

84 Mindezen túl a Nándor laktanya természeti és épített környezete grandiózus tervekre ihlette a múzeum illetékeseit, legfőképpen a hipertevékeny és fantáziadús igazgatót, Aggházy Kamillt. Az átépítés, az. épület funkcionalizálása jó feltételeket is teremtett a tervezéshez.

85 A komplexum Aggházy terveiben a Vérmezőtől a helyőrségi templomig terjedne. Az alsó pontja Vérmező - mint rendszeres katonai parádék helyszíne; a felső, a múzeum épülete, a szomszédságában lévő Kapisztrán téri helyőrségi templommal - mint történelem őrző és „szakrális" hely. Ez kiegészülne az. akkor még részben beépítetlen hegyoldallal, az ott felépítendő világháboiús központi emlékművel, a föld alatt pedig egy nemzeti katonai panteonnal, és katakomba sírokkal, s így többszörösen is alkalmassá válna küldetéses szerepekre. A monumentális látvány központi eleme az országos központi hősi emlékmű (lett volna), amelynek helyét a teivek a múzeum nyugati szárnya alatti hegyoldalra határozták meg, s amely így szenes kapcsolatban áll a Panteonnal, amely viszont a Lovas útról nyílik egy fő és több mellékalakkal díszített szoborcsoporttal, előterében a „haza oltárát" jelző kőtömbbel, rajta csorbult kard. Alatta csataterekről hazahozott hantok és katonák porladó tetemei. Beljebb a panteon csarnokába lehet belépni, ahová a legnagyobb magyar hadvezérek szobrait helyeznék el. Innen nyílna egy aknafolyosó, amely a vár alatti alagutak felhasználásával kialakítandó katakomba-sírboltba vezet. A kegyeleti terv szerint ide gyűjtötték volna össze a főváros felszámolásra kerülő temetőiből az. 1849-es budavári ostrom katona halottait, sőt, idegen csatatereken és hadifogolytáborokban meghalt magyar katonák földi maradványait, legfőképpen pedig a világháború hősi és neves halottait. A kimondott cél a hősi emlékünnepségeknek a hadi múzeummal való szorosabb kapcsolata.

86 A 81 Megjegyezzük, hogy az. „Üllői úti múzeumról" készült fotók szerint, a látogatók a bejáratnál, rezsimváltás ide, rezsimváltás oda, I. Ferenc József nagyméretű mellszobrával találták magukat szemben. A szobor szalagokkal, virágokkal volt körbe rakva. 82 A kormányzó a hadimúzeumban. 1925. 15. p. 83 BEVILAQUA B. 1926. 13. p. 84 U. o. 14. p 85 AGGHÁZY K. 1928. 86 A Hadtörténeti Múzeum munkaterve 1928- 1938. Hadimúzeumi Lapok. 1928. november 52. p.