Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról

Akadémia (tatár kioszkkal), az Országos Eszperantó Egyesület, a Cs. és Kir. Szerbiai Katonai Főkorm ány zóság. A kiállításról készült egykorú fényképeket szemlélve azt kell mondanunk, hogy az egyfajta happeninges tárlat ma is érdekesnek tetsző „múzeumi jelenség" volt, főleg merész építészeti megoldásaival, enteriőrjeivel.

61 A pavilonszerű főépület „a harctéri építkezések rögtönzött, könnyed modorában épült" - írja az Útmutató. A könnyedség mindenekelőtt favázra szegeit deszkákat és kátránypapír borítást jelentett, ebből készültek a falak. Renn enteriőrök sora, harctéri építmények, bunker, harcálláspont, géppuskaállás, befedett futóárok, segélyhely, figyelőállás. Figyelmet érdemel az enteriőrök háttere, az installációs anyag mögöttes üzenete: a faanyag (nyírfa) elfoglalt orosz erdőkből való, a fronti hadtápszolgálat gépeivel dolgozták fel, az építményeket sebesült és harctéri szolgálatra alkalmatlan katonák és orosz hadifoglyok készítették. Vagyis tudatosan a hitelességet helyezték mindenek elé, még a segédanyagok és a „humán összetevő" esetében is. A cél valójában a frontvilág hazahozatala, érzékelletni annak hangulatát - természetesen a borzalmak mellőzésével és a hősiesség felmutatásával. Mai fogalmaink szerinti igazi interaktív kiállítás született a Margit-szigeten. A harci eszközöket megtapinthatták, az ágyukra felmászhattak: a parkban m situ két kirobbantott gránáttölcsér, benne felgyülemlett esővíz, mellette ágyúállás 15 cmes tarackkal és a legénység fedezékével; odébb egy földalatti fedezék szakaszparancsnoki hálóhellyel, ha valaki a lőrésekhez. állt, a nyíláson át nagyméretű harctéri fotókat láthatott, mintha maga is ott lenne a helyszínen. Az egyik pavilonban - ez is a kiállítás része! - Rikkant katonák által kilőtt lövedékekből készült emléktárgyakat (tányér, pohár, váza, evőeszközök, asztali díszek, szobrocskák, hamutálca, patkó, kengyel) lehetett vásárolni; „játszóház" volt, ahol játékokat készíthettek a gyerekek - semmi csoda: fapuskákat; volt tábori posta, mintha a fronton lennénk,

62 volt galéria, ahol a művészek frontképeit, szobrait leheteti megvásárolni. Rászeiveztek a kiállításra különböző bemutatókat, rendezvényeket: bemutatót tartottak frontkutyákkal. Felidéztek harctéri élethelyzeteket. Ez utóbbiak talán legelborzasztóbb perform ansza a versenyszerű szurony roham bemutatása. Amint a fényképek mutatják, oszlophoz kötözött - ekkorra már csak egyedüli ellenségnek maradt - olasz egyenruhás szalmabábukat kellett leküzdeni. A katonák rajtvonalról indultak, s az győzött, aki leghamarabb tudta szuronyai bábujába döfni. A fényképen az. is látható, hogy a versenynek szépszámú közönsége volt, apukák, készen fogva gyermekekkel, taps stb. Akár egész napos programot szervezhetett a főváros népe, volt mozi (..nappali mozgó") ingyenes vetítéssel, volt étterein. De sétáljunk végig a kiállításon! A főbejárónál kétoldalt egy-egy nyírfából ácsolt torony (magasfigyelő), a tornyok között drótakadály, klasszikus nevén spanyollovas. A jobboldali torony mellett egy zsákmányolt 15 cm-es orosz ostromágyú. Ahogy haladt befelé a látogató, kétoldalt hadi trófeákat láthatott az erdélyi hadszíntérről. Aztán feltűnnek a felségek és fenségek becses személyei szoborba mintázva: kint József királyi hercegé, (Sidló Ferenc munkája) benn a díszterein közepén IV. Károly szobra virágok és babér között, ez Siklódy Lőrinc munkája.

63 Kinn a parkban Zita 61 A kiállításról készüli fényképek amint erre Aggházy egyik széljegyzete utal - az építész Medgyasszay tulajdonában voltak. A képekhez 1925-ben jutott hozzá a múzeum, amint erről a múzeum gyarapodási naplója utal. 62 Működő posta „M. kir. Postahivatal - Budapest Szent Margit-sziget" néven, ahol a Hadikiállítás 10 és 15 filléres bélyegeit árusították „József főherceg ve. hadikiállítás javára 1 korona" felülnyomással. A pavilon orosz hangár faanyagából készült, és vasúti vagonra rakva szállítható is volt. Egyik részében kihelyezett tábori posta. A felirat szerint: „A Hadikiállítás tábori postája itt dolgozik. Neve: 620-as tábori főposta kirendeltsége. A hadikiállítás tábori postáján tábori postabélyegek vásárolhatók. Ezeket a mögöttes országrészekben sehol sem árusítják, csak itt." Maga a posta egyvalóságos történet felidézése. A románokat kiverő magyar csapatok egy határszéli székely falú szétlőtt házát deszkákból helyre állították és ott rendezték be a 620-as tábori tőpostát. 63 Aggházy megjegyzése a szobrok mellett: „eltört": „eltört". Orbán viszont magához, vette szobrait. Aggházy megjegyzése: „Orbánnál".