Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról

Hadikiállítások— a megidézett háború A háború alatt számos kiállítást rendeztek a birodalom városaiban. Javarészt művészeti kiállításokat, amelyeket a Sajtó hadiszállás szervezett: 1915-18 között a monarchia területén 40 nagyobb lélegzetű, s száz fölötti számú, kisebb tárlatról van szó. A cél természetesen a háborús propaganda; a szervezők kiválasztották a várost, felmérve a hely presztízsét, a várható közönséget, a költségeket, mennyi a bérleti díj, milyen rásegítő programokat lehet szervezni, zenedélutánokat, katonai előadásokat, jótékonyság esteket. Az első nagy kiállítás Bécsben, a Künstlerhausban nyílt meg 1915-ben. A tárlatok másik része vegyes műfajú, főként trófeákat és relikviákat bemutató kiállítás a hátországnak,

57 ugyancsak a háborús propaganda jegyében. A legnagyobb szabású, országos jelentőségű háborús tárlatok helyszíne Magyarországon természetesen a főváros, annak frekventált helyszínei, mint a Margit-sziget, Városliget (Iparcsarnok), a Parlament előtti tér, a Nemzeti Múzeum kertje. A főváros első jelentős háborús bemutatója (1915) a pasaréti „hadiskanzen": lövészárok, futóárkok, sáncok, drótakadályok, lőállások fedezékek, földalatti tiszti és legénységi szállások, latrina, sírok, haditechnikai bemutató - minden, mintha a front lenne. Cél: a háborús szellem ébren tartása, még konkrétabban a háborús felkészítés. Délelőttönként középiskolások gyakorlatoztak délután katonazenével, gulyáságyúval, tábori pékműhellyel bővülve, a közönség látogathatta belépődíj ellenében, este tűzijáték, fényszóró gyakorlat.

58 Budapesten a kiemelt háborús tárlatok helyszíne a Margit-sziget volt. Az első számottevő kiállítást („Hadikiállítást") 1917 szeptemberében nyitották meg a Margit-szigeten.

59 Az apropó a Románia elleni háborús siker. Maga az (illet, József király i hercegé, a fővédnök is királyi felség, Zita királyné. A fő szervező Bartha Albert akkor még vezérkan alezredes, (a két világháború között majd fontos közszereplőként, többek között hadügy miniszteri minőségében találkozunk nevével), a tervező Medgyasszay István mérnök népfelkelő főhadnagy. A fő kiállító József főherceg, aki összesen 4 vitrinben tette közszemlére frontgyűjteményét. Csak ízelítőül: az. 1. számú vitrinben személves anyaga, mondhatni kultikus tárgyai, átlőtt sapkája, átlőtt körgallérja (..nem fogja a golyó!"), orosz, katonák által húsvétra ajándékul küldött tojás és kalács. A többi vitrinben „csak" olasz és orosz „köz-trófeák", mint lövedék darabok, repeszek, fegyverek, felszerelési tárgyak.

60 Vajon miért éppen ezeket a hétköznapi front tárgyakat tartotta megőrzésre érdemesnek a „főherceg Úr ö Fensége"? Valamilyen Józsefet érintő történetük van? Vagy csak a véletlen emelte ki őket a tárgyi masszából? Auguszta főhercegnő 0 Fensége is frontról kapott ajándékot állított ki: Vörös István honvédtól kapott csontfaragványokat, egy nyakláncot és egy kürtöt. Mint a főherceg kedvenc alakulata, külön teremben kapott helyet a 24. tábori vadászzászlóalj kiállítási anyaga. Saját pavilonnal szerepelt a Vöröskereszt, a Magyar Királyi Keleti Kereskedelmi 57 A háború alatt rendezett kiállításokat „Hadikiállítás'' címszó alatt Kreutzer Andrea és Szoleczky Emese tipizálta: Magyarország az Első Világháborúban. Lexikon A-ZS. Budapest, 2000. 241. p.. 1.) Háborús katonai alakulatok által szervezett kiállítások; 2.) Hadigondozó, népegészségügyi és rokkantügyi kiállítások; 3.) Jótékony célú kiállítások A rendező szervek ennélfogva bő skálán mozognak. Az „állami" kiállítók: (művészeti tárlatokkal) a már említett Sajtóhadiszállás, illetve (zsákmány fegyverek, trófeák) a Császári és Királyi Hadügyi Igazgatóság, mint például 1916-ban a Nemzeti Múzeum kertjében vagy a Parlament előtti téren. 58 A kiállítást az Auguszta Alap rendezte. Tervezője Belánszky Mór, kivitelezője Offner Viktor műszaki hadnagy. A befolyt hasznot a rokkant katonák otthona költségeire fordították. Történéseiről a korabeli sajtó folyamatosan tájékoztatott. 59 Hadikiállítás, Margit-sziget, titmutató 1918. A B 2582 lelt. számú példány (Hadtörténeti Múzeum, könyvtár) Aggházy Kamill egykori múzeumigazgató tulajdona volt, benne számos széljegyzettel, amelyekre konkrét helyen utalunk. A jegyzetek azt is hűen tükrözik, milyen sors jut egy gazdátlanul hagyott múzeumi gyűjteménynek. 60 A kiállításról az anyag visszakerült József főherceghez, s majd csak több részletben „csepegtetve" a húszas években kerül be a múzeumba. Hadtörténelmi Múzeum Növedéki Napló.