Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Balahó Zoltán - Gál Vilmos: Jakabffy Imre életútja a nemzetiségi térképektől a régészeti bibliográfiáig

nem, mivel ez már a nagyhatalmak számára készített propagandakiadványnak számított.

38 Ebben bemutattam a meghamisított román térképekel és a magyarázatokkal ellátott általam rajzolt helyes térképeket. Több mint harminc román térképről megállapítottam, hogy az azokon szereplő adatok még a saját maguk által végzett népszámlálási adatokkal sem egyeznek meg, s a módszerük sem helyes. Érdekes, hogy a legjobb román statisztikusok, térképészek, földrajztudósok neve szerepelt az általam vizsgált román propagandakiadványokon, holott még a méretarányokat is sok helyütt lehagyták a térképekről. Idézzünk egy konkrét esetet a kötetből: „Petrescu-Comnene, N.: La Terre Roumaine? travers les âges. Pans, 1919. A szerző hosszabb időn át volt Románia népszövetségi megbízottja, berni és berlini követe. 1938-ban Románia külügyminisztere, majd vatikáni követe. Munkáját az. 1919. évi béketárgyalásokra készítette. A térkép a tulajdonképpeni román nyelvterületen túlmenően a Balatonig feltünteti a nemzetiségi viszonyokat Magyarország és Románia területén. Lépték: 1:4 150 000. Nagysága 23x17 cm. Módszere az, hogy területfoltokban ábrázolja a nemzetiségi vidékeket a kisebbségekre, keveredésre, népsűrűségre és lakatlan területekre való tekintet nélkül. Felhasznált adatainak fonását nem jelöli meg. Tendenciája minden részében szembeszökően magyarellenes. A Székelyföld szinte teljesen eltűnik a románok tengerében. (8. kép) Nyugaton majdnem a Tiszáig elnyújtja a román települések határát. Román nyelvterületre helyezi Nyíregyháza városát (1910-ben 38 198 lakosból 10 román), Mezőtúrt (25 835 lakosból 42 román), Nagyszalontát (15 943 lakosból 650 román); viszont németnek szerepelteti Kolozsvárt (1910-ben 2,8% német), Dést (.3,9% német), Aradot (6,9% német). Gyulát (6,5% német), Munkácsot (17,8% német), végül Brassót (26,4% német)."

39 10 20 30. 8, kép A Székelyföld ábrázolása a románok (bal) és Jakabffy értelmezésében (jobb). A sárga szín a magyarokat, a rózsaszín a románokat jelöli. In. : Rumänische Ethnographische Landkarten und Ihre Kritik 1942. 10

p. (Fotó: Kardos Judit) 38 Rumänische Ethnographische Landkarten und Ihre Kritik. 1942. 39 JAKABFFY I. Román etnográfiai térképek és kritikájuk. 1942.. Kézirat, a német nyelven megjelent tanulmány magyar fordítása. 14. p.