Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében
tányérján is. 151 Tulipánjai és középső rozettarcndszerc pedig a magyar népművészet közismert mintarendje. A karikasoros díszítésű átlós fehér szalagok-alkotta négyzetekben elhelyezkedő virágtő-kompozíció a K6-os csempét a geometrikus és ornamentális szecesszió izgalmas keverékévé teszi. Itt érvényesül legjobban a szecesszióra olyannyira jellemző kontúrozás markáns funkciója. A szíves motívum variációjaként értelmezhetjük a floreálisból az absztraktba átmenő szecessziós mintakincset a K/MNM/l-es csempén. Jól érzékelhető itt a magyaros komponálás szimmctrikussága, amely mentes a szecessziós aszimmetriától. Mindezek alapján a Gresham-palota Zsolnay-cscmpéi túlnyomórészt a reneszánsszal gazdagított magyaros-keleties jelleget közvetíti. Ez jó néhány esetben a mintakompozíciók egymáshoz rendelt viszonyában nyilvánul meg. Máskor egy csempén belül keverednek a stílusok; az összhatás az esetek többségében harmonikus Még valamit rögzíthetünk: a lakásokban, tehát az épület intim tereiben a Zsolnay-lakáscsempék révén Zsolnay Vilmos szellemisége tükröződik. Maga a mintakincs is sok esetben az 1890-es évek második felének domináns dekorjait menti át. 152 Ugyanakkor az épület közös belső tereinek (átjárók, lépcsőházak, folyosók) Zsolnay-kerámiái már a Zsolnay Miklós-féle mentalitás energikus progresszivitását közvetítik az angol szecesszió jól érzékelhető befolyásával és a modem épületkerámia-technológiák alkalmazásával. A padlólapok gyártása A mellékhelyiségek közül a konyhai, fürdőszobai és wc-aljzatburkolatok (kerámia burkolólapok) kerültek a múzeumba. Eredeti kamrából sajnos nem találtunk már egyet sem, az előszobákat, átjárókat pedig valószínűleg a már emlegetett lignolith-tal fedték. A behozott járófelület-lapok gyári sorozattermékek. Azt, hogy melyik gyárból, egyelőre csak feltételezni tudjuk, semmit nem egyértclműsíthetünk. Darabjainkon ugyanis nincs gyári jegy, még gyártási sorszám sem. Mindössze ceruzával ráírt dátumot találtunk több darabon: „1906. V. 30.", máshol „V./08." Ez segít behatárolni a kerámiák beépítésének az időpontját, amikor - az épület elkészültével - magát a burkolást végezték a Gresham-palotában. A korabeli gyárak ismeretében két készítöhelyre szűkíthetjük/valószínűsíthetjük burkolólapjaink gyártását, amelyek közül az egyik lehet a forgalmazás helyszíne is. Nagy eséllyel kizárhatjuk Melocco Péter - egyébként közismert és a nagyobbak közé számító - cement151 HAGEDORN, A. 1998. 65. p. (56. kép) 152 A Zsolnay-gyár az 1890-es évektől alkalmazott - gyakran magyaros karakterű - szecessziós díszítményeket díszcsempéin. KATONA I. 1977. 131. p. 16. kép K MXM 2 Csempefotó a (ireslium-palota helyiségeiből (Fotó: Kardos Judit. 2004.)
