Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

mutat nagyobb változatosságot. Az aljzatburkolatok mindenütt az egyszerűbb kék-fehér mintázattal jelennek meg. A falicsempék viszont többféle mintarendszerrel: csak bordűröst (K8/B és KI3) öt helyen találtunk; négy wc-ben viszont a legszebb bordűrös-mintás csempék voltak, más-más színvariációkkal: kékkel, barnával és zölddel is.

94 Az a legvalószínűbb, hogy a fürdőszobák az időközi átalakításoknak estek áldozatul; ezt bizonyítja a TI. emeleten megtalált átalakított fürdőszobában a már beépített fürdőkádhoz utólagosan alkalmazott kék bordűr is. így csak általános következtetések levonására, a korszakra jellemző általános megállapításokra vállalkozhatunk. A fürdőszoba-építés Budapesten az 1880-as években vált rendszeressé,

95 de általánossá még a 20. század első évtizedeire sem - bár bizonyos társadalmi réteg-kategórián felül már elvárás volt; a korszerűségre buzdító leírások pedig egyenesen feltételül szabták, társadalmilag pedig réteg-meghatározó szerepet kapott.

96 Az már intelligencia-, ill. igényszint kérdése volt, hogy milyen intenzitással és mily módon használták ezeket a helyiségeket, továbbá hogy milyen színvonalon voltak felszerelve. A Gresham-palota fürdőszobái/wc-i ilyen szempontból is a legmagasabb kategóriát képviselik: a mintás Zsolnay-csempék és kerámia padlóburkolólapok csak a középosztály felsőbb szintjein élők számára készített lakásokban voltak a fürdőszobák szerves tartozékai,

97 valamivel alacsonyabb társadalmi szinten még a színvonalasan burkolt járófelületű korabeli fürdőszobákban is legfeljebb hengerelt mintás díszcsík vagy olajfestés védte a fal alsó harmadát.

98 A csempék és padlóburkolók elemzése Ahogy a külső felületi és beltéri épület-dekorációnál, az építészeti stíluselemek megalkotásánál az egyedi művészi kézműves munka biztosította - a stílus sajátosságait szem előtt tartva - az elvárt magas színvonalat és korszerűséget, úgy a tömegcikknek számító csempék esetében éppen a magas szintű technológiai bravúrt reprezentáló gyári sorozattermékjelleg.

99 Ugyanakkor a csempegyártás a maga módján a modern design előrevetítéseként is értelmezhető: olcsón, elérhető színvonalon és mennyiségben esztétikus tárgyakat létrehozni. A mintás csempe az a gyártmány-kategória, amelynél a gyáripari és a művészi kivitelezésre, pontosabban ezek összhangjára kellett hangsúlyozottan odafigyelni. A falicsempék „tehát a leggondosabb kivitelezést igényelték... Egy tárgyon, mire elkészült... tucatnyi munkás dolgozott."

100 Ahhoz, hogy az elemzést elvégezhessük, ezt a kettős tevékenységet kell nyomon követnünk. 94 Szebényi J.: K7, K8, K9, K10. 95 ..... 1880-ban még csak 24,9%, tíz évvel később viszont már 67,2% volt a vízvezetékkel ellátott ház." BUZINKAYG. 1992. 19. p. 96 Gerlóczy Károly alpolgármester 1892 évi jelentéséből: „már évek óta alig épült Budapesten ház, melynek majd minden lakásában két-három vízfogyasztó csap ne lenne... két-három szobás lakások fürdőszobával láttatnak el és az utóbbi már oly kellékévé vált a lakásoknak, hogy anélkül a lakás alig adható ki." BUZ1NKAY G. 1992. 20. p. - Még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy az adatok a bérházakra - azok társadalmi szintjére vonatkoznak, az idézett korszak elegáns, gazdag villáiban és magánházaiban már mindenütt ott találhatók a fürdőszobák. 97 Ilyen fürdőszobák voltak pl. az 1912-ben épült debreceni ún. püspöki palotában (MAZSU J. 1992. 162. p.), vagy néhány bérházban a városközpontban, így az 1904-ben elkészült V. Falk Miksa utca 4.-ben is, ahol a házat tervező-építtető Rácz építész-háztulajdonos reprezentatív tetőteraszos lakásában készült a fürdőszoba ilyen igényes tartozékokkal. Sedlmavr Krisztina szíves közlése. 98 PETERDI V. 2002. 117-177. pp.; uő. 1981. 151-198. pp. 99 Bár éppen a Zsolnay-gyárban is készültek kézi festésű falicsempék, a termék kategória-sajátosságaként az alapanyag-előállítás akkor is teljesen gépesített volt. 100 KATONA I. 1977. 131. p.