Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

A Gresham Életbiztosító Társaság székháza A londoni börze-alapítás

28 ötlctadójáról-kezdeményezőjéröl, Sir Thomas Gresham (1518/19 - 1579) angol udvari kereskedőről, a becsület és tisztesség lovagjáról elnevezett „The Gresham Life Assurance Society "-t (későbbi változatban The Gresham Life Assurance Limited), azaz a Gresham Életbiztosító Társaságot 1847-48-ban alapították meg Londonban. Terjeszkedési törekvéseik jegyében 1864-ben Magyarországon is létrehozták képviseletüket (mint ahogy Európa csaknem minden országában), majd 1876-ban budapesti fiókjukat, amely 1878-tól működött a Nákó-palotában. Az 1898. év januárjától egész Magyarország területére kiterjesztett önálló igazgatósággal bíró társaság majd 1921ben függeszti fel magyarországi tevékenységét.

29 Ezen idő közben az angol gazdasági érdekeket képviseli hazánkban is, és erősíti az angol kötődéseket.

30 Ugyanakkor „hamarosan fölismerte azt a kötelezettséget,...hogy minél gyorsabban és szorosabban kapcsolja magához a hazai pénzügyi intézményeket és azokhoz csatlakozva, budapesti osztályát minél magyarabbá tegye."

31 Megerősödésének

32 egyik leghatározottabb jele volt, hogy „társaság módjára" saját palotáról kívánt gondoskodni, amely „egyfelől az üzleti helyiségeket foglalja magába, másfelől megjelenésével mintegy képviselje a főváros házai között az intézet vagyoni erejét is, s végül állandó szolid reklámmal is szolgáljon számára" - nyilatkozta

33 képviselőjük. Ez az önreklámozás a korabeli pénzintézetek székházai körében általános szokás volt. Célja a figyelemfelhívás, az anyagi erő, a stabilitás érzékeltetése, a konkurencia legyőzésére törekvés, amelyet - úgy vélték - az értékes épületek, a centrális fekvés és a drága telephely jól közvetítenek. A Gresham-palota építése 12000 m

2 alapterületen(l)

34 a Nákó-palota bontásával (1903. nov.-dcc.) kezdődött.

3Építési engedélyének véghatározatát a beadványi tervek jóváhagyásával az V. Fercncz József tér 754. hrsz. telkén négyemeletes ház építésérc 1904. április 30-án adták ki.

36 Ennek a tervnek kizárólag az I. emeleti szerkezeti alaprajza maradt fenn, a II IV. emeleti alaprajzok csak az 1905. évi, az épület használatbavételi engedély-kérelmének mellékleteként, amelyeken már a helyiségek megnevezése is szerepel.

37 1906 januárjában az épület már állt, csak a kiegészítő munkálatok voltak hátra: „keményfa padolat, terrazzóbeton és keramit, redőnyözés, tűzhelyek beállítása, légszcsz és csatornázási rendszer, központi fűtés, villanyvilágítás, csengők, telefonok, felvonók, legnolith (egyfajta linóleum)-padolat, parafakő-szigetelés, festés, tapétázás, falburkolat, kövezés".

38 A használatbavételi engedélyt (1906. nov. 1-i hatállyal visszamenőleg) az V. kerületi elöljáróság hagyta jóvá 1907. jan. 8-án.

39 28 1566, a létrehozás időpontja és 1571. a „tőzsde"-névadás közötti időszakban a londoni Királyi Tőzsdét Boursenek nevezték. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 26. p. 29 1922-ben törölték a cégjegyzékből is. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 26-28., 48. pp. 30 Épületeiben az idők folyamán helyet adott az Angol-Magyar Kereskedelmi Társulat képviselőinek. Adam Clarknak, a Lánchíd építőjének, a Magyar Revíziós Ligának, stb. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. több helyen. - Maga a Gresco Rt. is angolszász érdekeltségű. 31 Magyar Építőművészet 1907. december 16. p. 32 A Társaság 1903-1907 között élte legsikeresebb üzleti időszakát: éves mérlegük mintegy 30 millió korona volt. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 48. p. 33 Adalékok... 1988. II. 279. p. 34 Akkor ez volt Budapest egyik legnagyobb összterületű épülete. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 96. p. 35 BOR F. 1999. összegzés. 36 BFLIV. 1407/bIII. 680/1904. 37 DÁVID F. 1999. alapján. 38 BOR F. 1999. 46. p.; MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 36. p. 39 BORF. 1999. 49. p.