Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Örsi Julianna: Családi ereklyék tárlata a Nagykunságon (Családtörténeti kiállítás a Finta Múzeumban)

Családi ereklyék tárlata a Nagykunságon Családtörténeti kiállítás a Finta Múzeumban

1 Örsi Julianna A nagykunsági családtörténetek jellemzői A Jászkunságban a genealógiai adatok ismeretének mindig nagy szerepe volt a családok életében. A Jászkun-kerület sajátos jogállása megkövetelte az emberektől, hogy a kiváltságos kun és jász néphez való tartozást igazolni tudja. A középkorban erre szolgáltak a tanúvallomások, a népi emlékezet. Az írásbeliség térnyerésével előbb a kerületeknél és a városoknál született egyre több irat, majd a családok maguk is feljegyezték a legfontosabb eseményeket, adatokat. A jegyző mellett a pap és a tanító volt a település első hivatalos írástudója, majd tovább bővült a körük az ügyvéddel, a bíróval és további tanítókkal. A helyi oskolák megszervezésének eredménye, hogy a 16. századtól már ismerünk olyan ifjakat, akik magasabb iskolákba kerülnek és így felveszik származáshelyük nevét (Carceus - Kar/. kép Kőrizs István a Finta Múzeumért .Alapítvány elnöke emléklapot ad át a közreműködő családok képviselőinek 1 A kutatás a NKFP ..Lokális közössegek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban" című, 5/162/2001 számú projekt kretében történt. A kiállítás megrendezését és a hozzá kapcsolódó katalógus megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Pro Renovanda Cultura Alapítvány Karácsony Sándor emlékére szakalapítványa támogatta.