Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - G. Merva Mária: A gödöllői Léda-villa

amint éppen kilovagolnak a kastélyból a kert végén vezető Lovarda utcán szokásos napi sétájukra, évente egy hónapon át. Diósy anyagi kondíciójából azonban csak Gödöllőre futotta. Az Ady utóéletéhez tartozó és Lédát is érintő élveboncolást ugyancsak jobb lett volna Magyarországtól távol megélni, könnyebb lett volna távol tartani a nagy költő múzsája iránti, szűnni nem akaró érdeklődést. A „Pece-parti. Médeia", ahogyan Hatvány Lajos nevezte

1-, tizenöt évvel élte túl Adyt, akit soha nem hevert ki. Hiába lovagolt vadul a Bois de Boulogne-ban, nem törte ki a nyakát. Hiába hazudta, hogy elégette Ady leveleit, nem hitték el neki. Tapintatát, diplomáciai okosságát dicséri Hatvány Lajos és Benedek István is,

16 hogy az Adyval való szakítás után visszavonult a nyilvánosságtól. A visszavonulás helyszíne lett Gödöllő, ami megalkuvás volt Adél számára, de igyekezett barátságossá és otthonossá varázsolni, ha már ez adatott nekí. A ma Máriabesnyőn élő dr. Praznovszky Márta, nyugalmazott főorvos kilencéves volt akkor, amikor édesapja megvette a Léda-villát, Dr. Szanathy Júlián, a szalongarnitúrát megvásárló fogorvoson kívül ő az a hiteles tanú, aki még az eredeti berendezéssel látta a villát. A gyermeklányt elbűvölte a budoár, a szép, míves dobozok, kencefice-tartók sokasága, a sárga függönyök, a kifinomult ízlésről és jómódról árulkodó berendezés.

17 A Diósy házaspár továbbra is sokat utazott külföldre, Bécsbe, Badenbe, Meranba, a francia Riviérára, körutat tettek Olaszországban. (3. kép) Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy ki mindenkivel találkozhatott volna Brüll Adél Gödöllőn? Szomszédja volt Ambrus Zoltán író, aki 1932-ben bekövetkezett haláláig minden nyarat Lovarda utcai nyaralójában töltött. Unokája, Fallenbüchl Zoltán emlékezete szerint nem érintkeztek Diósyékkal. Ottlik Gézával is találkozhatott volna, akinek édesanyja ugyanabban az időszakban, 1924-ben vett házat a Köztársaság úton, mint Diósyék. Ottlikot már nem tudjuk megkérdezni, hogy vajon tudta-e, hogy a nagy költő múzsájának kertje mellett biciklizett rendszeresen a sportpályára. Összejárhatott volna Nagy Sándor festőművésszel, a gödöllői művésztelep egyik alapító tagjával, aki illusztrálta Ady első kötetét, az Új verseket 1905-ben, s ezt a költő elragadtatottan „felségesnek" nevezte Lédának írott levelében.

18 Yvette Bower, Nagy Sándor Cambridgeben élő unokája szerint semmiféle társadalmi érintkezés nem volt a két család között. Bár Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura is művész volt, az Adyra jellemző bohémság, 15 HATVÁNY L. 1981. 333. p. 16 HATVÁNY L. 1981. 333. p., BENEDEK I. 1992. 159. p. ! 7 Dr. Praznovszky Márta szóbeli közlése G, Merva Máriának 2002. január 25-én. 18 RÉVÉSZ B. 1934. 153. p., „Elsőbbül - de régen - Te jöttél hozzám Veszprémbe az Új versekkel. Most én jöttem hozzád az Új rajzokkal. Tudom, későn is jöttem, korán is. De megtettem belső kötelességemet" - írta Nagy Sándor Ady-illusztrációinak publikálásakor. Magyar Művészet, 1928. 607-608. pp. 3. kép A Léda-villa alaprajza Készítette: Piaznovszky Márta 1984-ben. Gyűjtötte: Csighy István