Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
I. Tanulmányok - G. Merva Mária: A gödöllői Léda-villa
A gödöllői Léda-villa G. Merva Mária A 19. század végétől a társadalmi életnek sok menekültje telepedett le Gödöllőn. Előnyös földrajzi fekvése, közelsége a fővároshoz, jó levegője, kitűnő természeti adottságai miatt kellemes itt az élet, ugyanakkor pedig jól el lehet bújni a világ szeme elől, megőrizve a polgári inkognitót. Volt sok névtelen menekültje a településnek: katonatisztek, tisztviselők, akik szép villákban laktak, művelték kis kertjeiket, de nem vettek részt a közéletben. Gödöllőn laktak, de nem itt éltek. Jól cl lehetett rejteni ezen a helyen a különböző okok miatt bekövetkezett és persze különböző mértékű szegénységet, lelki bajt. S voltak híres menekültjei is Erzsébet királynétól a szecessziójuk helyszínéül Gödöllőt választó művészeken át a kitelepítés elől menekülő Ottlik Gézáig. Ebbe a sorba tartozik a nyilvánosság elől visszahúzódó Brüll Adél is. Ady Endre kilencévi kapcsolat után az Elbocsátó, szép üzenettel 1912-ben szakított Lédával, polgári nevén Diósy Ödönné Brüll Adéllal, aki ezek után eltűnt az irodalomtörténet látóköréből. Mintha valóra váltak volna a kegyetlen vers szavai: „Általam vagy, mert meg én láttalak/ S régen nem vagy, mert már régen nem látlak." Gödöllő számára azonban épp az irodalmi nagyregény után kezdődött Léda története, hisz jóval Ady halála (1919) után került Brüll Adél és férje kapcsolatba e Pest környéki településsel. A villa A kétes üzleteiről ismert Diósy Ödön az első világháború alatt hadseregszállítóként meggazdagodott, s még kormányfőtanácsosi címre is szert tett, ami méltóságos úrrá emelte. Munkája Berlinhez kötötte, feleségével együtt ott élt egészen 1925-ig.' Idő közben azonban 1923. július 15-én Gödöllőn a Grassalkovich-kastély szomszédságában, az Erzsébet királyné út 14. szám alatt házat vásárolt, melyet másfél hónap múlva, 1923. szeptember 5-én eladott feleségének, Brüll Adélnak 24 millió koronáért. 2 Ennek a „színlelt ügylet"-nek az volt a célja, hogy egy esetleges pénzügyi csőd vagy kockázatos vállalkozás esetén Diósy elkerülje a személyes felelösségrevonást. Adél haláláig, 1934-ig ez volt az állandó lakóhelyük, noha Budapesten is tartottak fenn lakást, először az Andrássy úton, majd 1933. november l-jétől a Bajza utcában. (1. kép) Dénes Zsófia az Akkor a hársak épp szerettek... című könyvében tévesen szerepel, hogy Diósyék egy Praznovszky nevű mérnöktől vásárolták a gödöllői villát 4 , épp ellenkezőleg, az veszi majd meg a házaspár halála után. A telekkönyvi bejegyzés szerint Kiss Péter Páltól vásárolták meg az ingatlant, melyen már 1889-ben is állt ház. Brüll Berta állítása szerint „... Diósy kastélynak beillő, nagystílű villát vásárol díszkerttel...' 0 Tehát készen vették a villát 1 BENEDEK 1. 1992. 158. p. 2 CSIGHY I. 1989. 155-156. pp. Az ingatlannal kapcsolatos Birtoklap és egyéb telekkönyvi dokinnentumok Csigby István nyűg.osztályvezető, okleveles gödöllői telckkönj-vvezetö értelmezésével a kéziratban 176-195. pp 3 DÉNES Zs. 1983. 369. Dénes Zsófia Brüll Bertától veszi az információt 4 DÉNES Zs. 1983. 368. p. 5 DÉNES Zs. 1983. Uo. Révész Béla tévesen állítja, hogv Diósyék maguk építették a villát Gödöllőn. RÉVÉSZ B. 1834. 273.
