Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

Kelemen József, az Érsekújváron megjelenő Slovenska Jednota vezető főszerkesztője Teleki Pál miniszterelnöktől kihallgatást kért 1939 év végén. Tárgyalni óhajtott a lap Budapestre helyezéséről és a párt országos engedélyezéséről. Ám Teleki két pártban gondolkodott: egy a nyugati, egy másik a keleti szlovákság érdekeit képviselte volna. 1940. április 15-én hozott határozata ezt tükrözte. A két pártalakulat azonban nem bizonyult vonzónak, s tagság hiányában életképtelenné vált. Gyakorlatilag csak azért léteztek a Kalcok (Magyarországi Szlovák Keresztény Néppárt - nyugati szlovákok pártja) és a Dvorcák (Ojcizna - keleti szlovákok szervezete) vezette szervezetek, hogy hivatkozni lehessen rájuk. Tehát a Slovenska Jednota táborát nem sikerült gyengíteni. A „jednotárok" vezérkarában egyre inkább Böhm Emánuel játszott vezető szerepet, aki már a politikai események miatt megalakulni nem tudó, de aktívan szerveződő Szlovák Néppárt kassai körzetének vezető személyisége volt 1939-ben is. A Szlovák Nemzeti Egység Pártja a szlovák kormány többszöri próbálkozása ellenére sem kapott engedélyt a megalakulásra. Ennek ellenére Böhm 1941. augusztus 21-én bejelentette a párt megalakítását. Elnöke: Böhm Emánuel, főtitkára: Kelemen József lett. A Belügyminisztérium nem kívánta elismerni a Jednotát a magyarországi szlovákok politikai akaratának egyedüli képviselőjeként. Nem értett egyet azzal, hogy a párt jelölje ki a közigazgatási és parlamenti testületek képviselőit. Azt is ellenezte, hogy a párt az egyetlen szlovák politikai érdekvédelmi szervként kívánt fellépni. Ezért a szervezeti szabályzat számos paragrafusát a magyar alkotmánnyal ellenkezőnek minősítette, a jogrendbe be nem illeszthetőnek tartottak. Vidéken, ahol csak lehetőség nyílt rá, adminisztratív eszközökkel is felléptek ellenük. Valójában ennek a fellépésnek lett volna szerves része az 1941 szeptemberében alapított és Kassán, október 1-én megalakult újabb Dvorcák szervezet, a Nasa Gazdovska Strana (Gazdapártunk) elnevezésű pártszervezödés. Ennek ellenérc a Böhm irányította Szlovák Nemzeti Egység Pártja eljutott 1942. január 7-én szervezeti szabályzata elfogadtatásához. A kormány továbbra is igyekezett vidéki szerveződésüket gátolni, főképpen az alföldi szlovákokat akarta elszigetelni tőlük. 1942. március 1-én a SzNEP Budapesten megtartotta nagyválasztmányi ülését. Ekkor hozta nyilvánosságra az országos szervezkedésre és a magyarországi szlovákság egyedüli képviseletére igényt tartó programját. A sorozatos tárgyalások Bárdossy László miniszterelnökkel a megegyezés felé vezettek. 1942. március végére a Böhm-féle párt már rendelkezett Budapesten főtitkársággal, Érsekújváron, Kassán, Szobráncon, Békéscsabán és Petrőcön titkársággal. Érsekújváron Ján Stevik, Szobráncon Stefan Blasko, Békéscsabán Kerepecky András, Petrőcön pedig Pavel Zihlavsky volt a titkár.

42 1942. március 9-től Kállay Miklós került a magyar kormány élére, aki hajlandóságot mutatott a - már több ízben kérvényezett - Slovenska Jednota napilapként való engedélyezésére, ez 1942 május végétől valóra is vált. A lap szerzői gárdája időközben a délvidéki, ún. haladó gondolkodású értelmiségiekkel is kiegészült, ami a lap szellemiségén és irányvonalán is megmutatkozott: határozottan felkarolták a szlovák kisebbség jogos politikai, kulturális törekvéseit. így a SzNEP 1942. június 13-án terjedelmes memorandumot fogalmazott meg a sérelmek listájával, amelyet csak július 6-án tudott átnyújtani Kállay miniszterelnöknek. Ebben a magyarországi szlovák kisebbség politikai, kulturális és egzisztenciális sérelmeit részletesen foglalta egybe.

43 A SzNEP aktivitása fokozódott, szeptemberre Kassán sikeres szlovák könyvnapot szervezett, s 1943-ra már 20 saját kiadású könyvsorozattal is büszkélkedhettek. Ezek 42 MMM. T.Gy. - Szekerka hagy.: A Szlovák Nemzeti Egység Pártja 1943. évre kiadott zsebnaptára alapján. 43 Egyébként 1942 januárja és 1944 januárja közötti két esztendő alatt öt alkalommal készítettek a kormány elé beadványt a sérelmekről. Szlovák Nemzeti Levéltár = Slovensky Národny Archív Bratislava - SSNJ Kartonové C: 1; Inventárné C. 4.; Br. Karton szám: 1; Leltári szám: 4.