Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Miskolc története IV. (Rémiás Tibor)

Miskolc története IV. Szerk.:

Veres László. Miskolc, 2003. 1233 p. Rémiás Tibor A Miskolc monográfia IV. kötetének (1848-1918) szakmai bemutatóját és a sajtótájékoztatóját 2003. március 20-án tartották a Városháza Dísztermében. A „Miskolc történet 6 kötetben" c. várostörténeti sorozat 4. része két kötetben (IV/1. és IV/2), 23 szerző írásával, Veres László szerkesztésében látott napvilágot. Hogy mit tartalmaz az újabb, lényegében városunk dualizmus kori történeti összefüggéseit taglaló kötet, és miért is ajánljuk a szakma elhivatottjainak éppúgy, mint a Miskolc múltját a közvetlen és a nagyobb régió kapcsolatrendszerében megismerni vágyó városlakóknak - az alábbiakban e kérdésekre adott válaszokat ismerheti meg a T. Olvasó, egy történész-muzeológus olvasatában. Akik a város történetében kicsit is járatosak, azok tudják, hogy a 18.századtól mindig is volt Miskolcnak a várostörténeti kutatásokat, ismereteket összefoglaló kötete, ha úgy tetszik monográfiája. Az összefoglalásokra a 18-19. században egy-egy merész monográfus vállalkozott, így Benkő Sámuel (1782-ben), 163 éve Kun Miklós (1841-ben) és a város „nagy monográfusa", Szendrei János (1886 és 1911 között) közel 110 éve. A várostörténeti szintézisek elkészítésén, a kiadvány szakmai sikere érdekében a 20. században már egyetlen szerző helyett egy koordináló szerkesztőség dolgozott. Vagyis több, az érintett tárgykörökben hozzáértő szerző összehangolt véleményét olvashatjuk: így az 1929-ben Halmay Béla és Leszih Andor szerkesztők, vagy az 1962-ben ifj. Horváth Béla - Marjalaki Kiss Lajos - Valentiny Károly nevével fémjelzett Miskolcról szóló történeti kötetekben. Ebbe a sorba szervesen illeszkedik a millecentenárium évében (1996-ban) elindított „Miskolc története 6 kötetben" c. várostörténeti (monografikus igényű) sorozat, ahol a fő- és sorozatszerkesztő, Dobrossy István kohéziós munkája kiemelendő: az I kötetnél (1996) 5 szerző, a II. kötetnél (1998) 7 szerző, a III. kötetnél (2000) már 14 szerző és a mostani, IV. kötetnél (2003) 23 szerző sokszínű gondolkodásának összehangolásában, kötetté formálásban. Ha a 21. századi Miskolc „monográfiákat" is láttatni akarjuk a technika fejlődését követve és a célközönség igényeit kielégítve több mint valószínű, hogy a virtuális megjelentetés következik. Tehát, elképzelhető, hogy a mostani grandiózus vállalkozás (a IV. kötettel már a 3384 oldalas terjedelemnél tart) a kötetekben történő, kézzelfogható megjelentetés utolsó állomása lesz. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a helyi levéltár közös kiadású sorozata, a város történeti monográfiájának kötetei 1996-tól kétévente követik egymást. A 3 hónapos csúszást leszámítva, ez így történt most a IV. kötet kiadásánál is. A hagyományokat folytatva Miskolc dualizmus kori történései a régió szűkebb és tágabb kapcsolatrendszerében jelennek meg a politika, a gazdaság, a társadalom és a művelődés négyes egységének megfelelő mérlegelésben. Tudatosan, az „iparvárossá" kikiáltott Miskolc esetében hangsúlyozottabban több terjedelemben foglalkoznak a szerzők a kultúra és a művelődéstörténet kérdéseivel, mint más megyeszékhely monográfiáiban. Miért is fontos, érdekes ez az időszak a város életében, és persze a T. Olvasó számára? • Miskolc az 1848/49. évi szabadságharc felvidéki csatáinak egyik fő színtere, a hadiesemények felvidéki irányításának fővárosa volt; • ekkor vette kezdetét a Kassa-Miskolc gazdasági, kulturális rivalizálás; • ekkor kapott Miskolc vonatot, vált a Tiszai pályaudvar vasúti csomóponttá;