Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

V. Kárpát-medencei körkép - Gaucsik István (Pozsony): A kisebbségi tudományosság perifériáján. (Adalékok a szlovákiai magyar történeti muzeológia kérdéseinek vizsgálatához.)

A másik szempont az 1989-2002 közötti időszak történeti gyűjteményi állapotának változásait vizsgálja. A két év forráscsoportjának felhasználása ugyan több problémát vet fel (csak mennyiségi adatsorokat tartalmaznak, amiből a minőségi jegyek egyáltalán nem választhatók ki, a még fel nem dolgozott, nem bejegyzett tárgyak adatainak hiánya, a nyilvántartás szervezeti, személyi hibalehetőségének növekedése), azonban a gyűjtemény szerkezet leírására az egyedüli támpontokat adhatja. Az 1950-1960 közötti egy évtized a nagyon lassan megalapozódó, több szakmai, szervezeti nehézséggel küzdő, küszködő és a tekintélyelvű államhatalom kultúrpolitikájának kiszolgáltatott szlovákiai muzeológiai kutatások kezdetét jelzik.

9 Ebben az időszakban elvileg lehetőség nyílhatott a magyarlakta területeken található, részben 1918 előtti alapítású, a két világháború között magyar kontinuitását fokozatosan elvesztő, a magyar etnikum tárgyi emlékeit is továbbhagyományozó, őrző, gyűjtő múzeumok történetének bemutatására, valamint a muzeológiai tevékenység eredményeinek reprezentálására. Gyakorlatilag azonban az ideológiai kényszer negatívan hatott a múzeumügy fejlődésére. A múzeumok a „haladó, tudományos világnézet" terjesztőivé váltak, a kiállítások a forradalmi hagyományok, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméit hirdették. Az adminisztratívközigazgatási átszervezések, az államigazgatás központosítása szintén gátolták a múzeumi hálózat konszolidációját.

10 Az 1960-as évek végére már kialakult egy egységesnek tekinthető múzeumhálózat és a muzeológiai tevékenység országos és helyi szintjein is a szakosodás jelei mutatkoztak.

11 Az 1970-es évek normalizációs hulláma a múzeumügyben is éreztette hatását: „A múzeumok irányító szervei ideológiai szempontból, a káder és az anyagi feltételek biztosításával kiemelt figyelmet fordítottak azokra a múzeumi létesítményekre, amelyek a munkásmozgalom és a CSKP [Csehszlovákia Kommunista Pártja - a szerző megj.] történetére, ill. a szocialista építésre szakosodtak."

12 Az elkövetkező évtized fő céljának (legalábbis a kormányrendeletek, az irányelvek és az ötéves tervek szintjén) a felülről irányított múzcumhálózat egységesítését, a (kulturális szférán kívüli) dokumentációs központok létrehozását és az országos központi adatgyűjtemény kialakítását tűzték ki.

13 Nagyon nehéz ennek az időszaknak a magyar vonatkozású történeti muzeológiai termését értékelni, hiszen sem az ilyen jellegű publikációk, katalógusok, sem a kiállítási forgatókönyvek még nem kerültek mérlegre. A kiválasztott témakörhöz átnézett néhány múzeumi tanulmánykötet és jubileumi kiadvány anyagai alapján leszögezhetjük, hogy ben9 Ezt részben az 1952-ben induló „Pamiatky a múzeá", de főleg a „Múzeum" c. szlovák nyelvű szakfolyóirat 1954. évi indulásához köthetjük. A II. világháború utáni múzeumi talpraállás több nehézséggel (a gyűjtemények veszteségei, a muzeológusok kevés száma, a hivatalok és kompetenciáik tisztázatlansága stb.) szembesült, a magyar muzeológiai tevékenység pedig a jogfosztó intézkedések következtében pótolhatatlan vagyoni, személyi veszteségeket szenvedett. L. pl. a rozsnyói Bányászati Múzemra CSOBADI, J. 1985. 5-8. pp.. a rimaszombati Gömöri Múzeumra: A Gömör-Kishonti Múzeumegyesület Evkönyve (1995-1997). 1999. 13. p. 10 RYBECKY, M. 1983. 132, 197. pp. Kultúrny rozvoj Slovenska 1974. 130. p. 11 RYBECKY, M. 180-188. pp. 1963-ban megalakult a brünni J. E. Purkyné Egyetemen a Muzeológia Tanszék, ahol 1963-tól posztgraduális oktatás indult. Szlovákiában a muzeológiai munka módszertani és dokumentációs problémáival is foglalkozni kezdtek (Kabinet muzeálnej a vlastivednej práce). iskolázások, tanfolyamok segítették elő a múzeumi munka szakjellegiivé válását. A korabeli csehszlovák muzeológia az 1960-as évek végétől nemzetközi színtéren az élvonalba emelkedett. A muzeológia tudományelméleti kérdéscinek tisztázásához nagyban hozzájárult pl. Zdenék Stránsky, aki a muzealitás fogalmát vezette be a tudományos közgondolkodásba. L. RYBECKY 1983. 195. p. WAIDACHER, F. 1999. 94. p. 12 Szabad fordítás RYBECKY, M. 1983. monográfiájából 1. 193. p. 13 RYBHCKY. M. 1983. 198-199. pp. Érdekességként megjegyezhető, hogy az 1989 után alakuló, a szlovákiai nemzetiségek tárgyi-szellemi kultúrájának muzeális gyűjtését felvállaló (a legtöbb esetben a múzeummá válást megalapozó) dokumentációs központok is ezt a terminus technicust örökölték. A múzeumok gyüjteményállományának központi adatbázisa máig hiányzik.