Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Béres Katalin: Kiállítások a söjtöri Deák-kúriában

tüzelőpadkával, a jobbon egy kisebb kemencével. Előtte beállógödör van. (A rekonstrukció tervét Sabján Tibor készítette.) A konyha berendezésének rekonstruálásához Megyeri Anna két forrást használt fel, a már emlegetett 1808-as söjtöri inventáriumot és Soós György baksai szolgabíró hagyatékának összeírását, amely érzékletesen utal a korabeli konyháikban használt eszközök nagy számára. Természetesen az enteriőrben mindennek csak töredéke látható, de így is képet kapunk a kemence körül használt eszközök: tűzikutyák, nyársak, vaslábak, hússütő rácsok stb., tároló, sütő- és főzőedények: cserépfazekak, tálak, bödönök, teknők, vedrek, sütőformák, sótartó stb., feldolgozócszközök: bárdok, köpülök stb. sokféleségéből. S hogy a látogató a konyhában folyó munkát is el tudja képzelni, nagyméretű fotón korabeli konyhai életképet láthat egy 1816-ban megjelent magyar nyelvű szakácskönyv illusztrációjából. A konyhából nyíló, egykor talán kamrának használt helyiségben Zala mezei gazdái címmel látható kiállítás. A téma hatalmas, a jómódú, vármegyei hivatalviselő nemesség - melybe a Deák-család is tartozott - gazdálkodását, élelmiszerfogyasztását, táplálkozási szokásait teljességében bemutatni háromszor akkora terem is kevés lenne. így a kiállítás rendezője csak ízelítőt adhat arról a sokféle tevékenységről, amely egy köznemesi birtokon folyt a 19. század elején. Ehhez vezérfonalként egy, a Zala Megyei Levéltárban őrzött dokumentumot használ fel, amelyben Szegedy János prépost - Szegcdy Róza és testvérei gyámja - utasítja a birtokok gazdáját és számadótisztjét a gazdaság egészében végzendő feladataikra. A tárlókban a keszthelyi Georgikon Majormúzeum jóvoltából láthatjuk azokat a gabonaféléket, amelyeket e birtokokon termesztettek, az állattartás, szőlőművelés eszközeit (a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, és a nagykanizsai Thúry György Múzeum révén), korabeli munkaábrázolásokat, a tenyésztett állatok képeit, de bepillantást nyerhetünk a korszak mezőgazdasági szakirodalmába is. A söjtöri kúria földszinti kiállítótereibc Megyeri Anna „bogarászós" kiállításokat rendezett. A magyarázó szövegek, alapos tárgy fel iratok mellett a sok-sok ábrázolás, szellemes, jól megválasztott idézet nemcsak a tárlat témájának megértését szolgálja, hanem további információkat ad a kor képzőművészetéről, sőt a magyar nyelv állapotáról is. E kiállításokban szemlélődni, olvasni kell! A söjtöri kúria emeletén található négy terem festett falaival az épület különlegessége, s a köznemesi lakáskultúra egyedülálló tanúja. A déli sarokszoba falfestményeiről Deák gyámleánya, Vörösmarty Ilona is beszámolt Deákról írt visszaemlékezésében: „E háznak is meg volt a >a nagy szobája< vagy >terme<, mely kisebb curiákban is feltalálható, s a söjtöri ház termének falait freskók fedték, a család állítása szerint, azok a hét vezért ábrázolták". A falak feltárása, majd az al secco technikával készült festmények restaurálása (Pintér Attila és munkatársai munkája) során igazolódott Vörösmarty Ilona leírása, valóban, ha töredékesen is, a hun vezérek portréi kerültek elő, igaz, egyiknek sem maradt meg arcvonása, csak jellegzetes süvegük részletei láthatók, és az egyik alatt a KE VE felirat. Ikonográfiái előzményüknek a 17. századi, Nürnbergben megjelent metszetes könyv, a Nádasdy Mausoleum vezéralakjai tekinthetők. A portrék restaurálásának módozataival kapcsolatos viták eredményeként arról született döntés, hogy a képeket nem egészítik ki, hanem csak azokat a töredékeket mutatják be, amelyek két évszázad után is megmaradtak. A terembe lépő látogató ma tükrös keretezések, szürke, rózsaszínű sávok, sárga szívsoros lécek övezte kellemes zöld színű falmezőket láthat, ezekben középütt a szalagra fűzött vonalas és gyöngyözött keretű medalionokba foglalt portrétöredékekkel, az ablakbélletekben pedig mitológiai ábrázolások töredékeivel. A szobában a kiállítások rendezője egy 1800 körüli könyvszekrényt, valamint egy kissé robosztus empire-gamitúra darabjait helyezte el, megteremtve ezzel a férfiszoba illúzióját. Itt kaptak helyet - fcstőállványokra helyezve - a falképek előzményeiről, a Nádasdy Mauzóleum vczérábrázolásairól készült keretezett, paszpartuzott fotónagyítások - nagyon ötletesen - hogy az érdeklődő megtudja,