Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Kovács S. Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi-kiállításai a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére

A 2. vitrinben helyeztük el II. Rákóczi György erdélyi fejedelem nemrég restaurált díszsodronyingét a 17. század közepéről. Az 5 mm átmérőjű ezüstözött rézkarikákból készült sodronyinget aranyozott bronz nap, hold és számos csillag, valamint boglár ékesíti. A 3. vitrinben Rákóczi Zsigmondtól (1607-1608) Thököly Imre (1657-1705) erdélyi fejedelmekig állítottunk ki arany- és ezüstpénzeket. A 4. vitrinben mutattuk be a Rákóczi-kincseket. A Rákócziak legendás hírű gazdaságáról a pohárszékre állított nagyméretű aranyozott díszedények tanúskodnak. Az itt látott darabokat valószínűleg Rákóczi László és Erdődy Anna házasságkötése alkalmából készítették Elias Drentwett augsburgi mester műhelyében. Az 5. vitrinben II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának emlékeit helyeztük el. Az I. Rákóczi Ferenc temetésén elhangzott gyászbeszédek mellett láthattuk II. Rákóczi Ferenc irkafirkáját és első aláírását 1674-ben Kassán kiadott ABC-s könyvében. A család műtárgyai közül kiemelkedik a nagymama, Báthory Zsófia ezüstből készült kannája. 1686. május 22-én, Munkács ostroma idején hangzott el Ferenc és Julianna névnapi köszöntöverse édesanyjukhoz, a vár hős védőjéhez: „Rabság bilincseit kerülő magyarság, Egy Munkács várában szorult a szabadság. Kit egy Zrínyi-szívü tartott meg asszonyság. Hol vagy s hálát nem ada az egész magyarság." Az Európa által csodált Zrínyi Ilona elismerését jelzi a francia metszet, amely a hős asszonyt puskával a kezében ábrázolja, háttérben a munkácsi várral. Különös figyelmet érdemel az a vas pecsétnyomó, amelyet Zrínyi Ilona férje, I. Rákóczi Ferenc halála után készíttetett. A 6. vitrinbe II. Rákóczi Ferenc ifjúkorának emléktárgyai kerültek. Itt feltűnik Bécs látképe, valamint I. Lipót (1657-1705) magyar király és Kollonich Lipót esztergomi érsek portréja. Különösen érdekes az. a Rákóczi neuhausi iskolaigazgatója által 1690-ben kiadott könyv, melyet jeles tanítványának ajánlott. A Sáros várát ábrázoló 17. század elejéről származó színezett rézmetszet utal arra, hogy Rákóczi 1694-ben - nagykorúsítása után - átvette Sáros vármegye főispáni tisztét, amelyet 1666-tól töltöttek be a Rákócziak. A II. Rákóczi Ferencet és feleségét Hessen-Rhcinfelsi Sarolta Amáliát bemutató metszetek jelzik, hogy Rákóczi a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Házassága révén német birodalmi fejedelmekkel és a francia uralkodóval is rokoni viszonyba került. II. Rákóczi Ferenc tulajdona volt az a 17. századi aranyozott ezüstkupa, amelyet erdélyi zománcos virágok díszítenek. A műtárgy palástját virágokkal ékesített csiszolt üveglapok alkotják. A hegyaljai felkelés után II. Rákóczi Ferenc jóval kevesebbet tartózkodott Bécsben. 1698-tól végleg nagysárosi kastélyába költözött. Rákóczi számára igen fontos volt, hogy megismerkedett gróf Bercsényi Miklós ungi főispánnal. A közös vadászatok alkalmával mondták el egymásnak sérelmeiket és keresték a megoldást. A 17. század utolsó évére Magyarország teljhatalmú irányítása - a törökök kiűzése után - a bécsi udvar kezébe került. A Habsburgok sorozatos alkotmánysértéseit, valamint előjogainak megsértését a nemesség, míg a császári katonaság túlkapásait, illetve a megemelt adóterheket a parasztság sérelmezte. 1701. tavaszán a franciák válaszlevelét a császáriak elfogták, és Rákóczit nagysárosi kastélyában letartóztatták. 1701. május 29-én érkezett az őt szállító katonai kíséret Bécsbe. A fejedelem később a bécsújhelyi börtönbe került, ahonnan Lehmann kapitány segítségével dragonyostiszti álruhát öltve szökött Lengyelországba. Ott várta Bercsényivel együtt az alkalmat, hogy a magyarországi Habsburg-ellenes erők élére állhasson. A 6. vitrin mellett bemutatott enteriőr egyik kiemelkedő műtárgya a Rákócziak fontos birtokközpontjából, a sárospataki várból származik. Az 1672-ben készült mennyezetes ágy plasztikusan faragott fülkagylós és lombfürésszel kivágott rátétes díszítményekkel ékesített. A 7. vitrinben láthattuk Eszterházy Pál herceg (1635-1713) mentéjét a 17. század második feléből.