Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Kaposvári Gyöngyi - Pató Mária: Balogh Béla, a szolnoki múzeum megalapítója

Az 1936-37-es tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a debreceni tankerületben a természetrajz tanulmányi felügyeletével bízta meg,7 ettől kezdődően a gimnázium értesítője már mint középiskolai tanulmányi felügyelőt is említi tisztségei felsorolásánál.8 A következő tanévben a tankerület tcrniészettajzi tanulmányi felügyelőjeként Debrecenben a református kollégium gimnáziumát és a Fazekas Mihály Gimnáziumot látogatta meg.

29 (5. kép) 1941-ben a gimnáziumi katedrát az egyetemi oktatóéra cserélte. „Dr. Balogh Béla rendes tanárt, egyetemi magántanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a debreceni középiskolai tanárképző intézethez osztotta be szolgálattételre és megbízta a tudományegyetemi embertani tanszék ellátásával. Egyénisége példa arra, hogy a gyakorlati pedagógiával foglalkozás nem akadálya, inkább hajtó ereje a tudományos búvárkodásnak, hogy a kisvárosi élet nyugodt üteme nem altatja el a lélek tökéletességre törekvését. Mint annyi kartársa, ő is egyik dísze volt a magyar középiskolának. Tudományos munkássága - különösen az embertan terén - az egyetemi magántanári rangot, a tudományos szakirodalomban világviszonylatban is méltánylást biztosított számára. Nem zárkózott el a tudományosság maga sabb köreibe, az igazi tudós megbe csillésével kapcsolódott tanítványaihoz és kartársaihoz, akik színvonalat jelentő egyéniségét szívesen elismerték. Pedagógiai munkájában a tiszta tudás hatalmába vetett hit, a pontos fogalom nyújtotta biztonság és rend, kartársias magatartásában az áldozatkészség és a jó kedély jellemezte. Egyéni fejlődése az egyetemi tanszék felé irányította és tanámemzedékek nevelésére tette elhivatottá. Intézetünk, melynek közel 23 évig volt tanára, büszke öntudattal hiszi, hogy jövendő pályáján is kiváló eredményességgel fogja szolgálni a magyar művelődés ügyét."

30 (6. kép) Tudományos munkásságát elismerve 1946-ban egyetemi rendkívüli tanári címmel tüntették ki, a Debreceni Egyetem pedig őt jelölte a szerveződő embertani tanszék vezetésérc. Sajnos ez a terv már nem valósulhatott meg, korai halála megakadályozta ebben.

31 1947. december 3-án hunyt el. Szolnokon temették cl, a városban utca viseli nevét. Az antropológia hazai úttörőinek egyike volt, akiről Bartucz Lajos elismerően nyilatko zott, mint a magyarországi embertani ismeretterjesztés megteremtőjéről. Félszáznál több ismertetése, dolgozata jelent meg ebben a témakörben. Sokoldalú, tudományos és tudományt népszerűsítő munkássága méltatlanul feledésbe merült. Jelen munkánkkal tisztelgünk a pedagógus-tudós előtt, akinek magyarságtudata, hazaszeretete a szülőföld iránt példaértékű lehet napjainkban is. Alma - könyvtár és múzeum mint igazi kulturális központ -, melyben mindig hitt, a szellemi élet egyik otthona lett. Jövendölése valóra vált, reméljük, ennek az örökségnek méltó örökösei lehetünk. IRODALOM Adatok az 1918/19. tanév történetéhez. 1920. In.: A Szolnoki M. Kir. Állami 1. Főgimnázium értesítője az 1919/20. tanévekről. Közzéteszi dr. Ferencsik Lajos igazgató. Szolnok, Adatok az iskolai év történetéhez. 1921. Az intézet működése. In.: A Szolnoki M. Kir. Állami Főgimnázium értesítője az 1920-21. tanévről. Közzéteszi dr. Ferencsik Lajos igazgató. Szolnok. 27 Az 1936-37. tanév lefolyása. 1937. 57. p. 28 A tanári kar tudományos, irodalmi és társadalmi munkássága, kitüntetései. 1938. 70. p. 29 Hivatalos látogatás, kiküldetés, 1939. 25. p. 30 Személyi változások, előléptetések, megbízatások. 1942. 13-14. pp. 31 KURTH Y L. 1996. 14. p.