Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Kaposvári Gyöngyi - Pató Mária: Balogh Béla, a szolnoki múzeum megalapítója

Olyan szellemi műhelybe került, amely tudós tanárelödjei és tanártársai révén öt is arra predesztinálta, hogy oktató-nevelő munkáját kiszélesítve többet adjon mind diákjainak, mind városának, amely hosszú időre befogadta.

7 A patinás intézetben az 1918-19-es tanévet szeptember 5-én nyitották meg, az iskolai élet azonban nem volt zavartalan: hónapokig szünetelt a tanítás spanyol-járvány miatt, tavasszal a tanácsköztársasági vörös hadsereg katonáit szállásolták be az épületbe, majd megkezdődött a város ostroma, s tanításról többé szó sem lehetett. A rövid szorgalmi idő alatt is megnehezítette az iskolai munkát a huzamos tanárhiány. A hiányzók pótlására csak január-február hónapokban kaptak új tanerőket, így Balogh Béla hadviselt tanárjelöltet január 20-tól, aki heti 18 órában oktatott földrajzot és természetrajzot.

8 A következő tanév sem volt nehézségektől mentes. Saját épületük a város bombázása alatt megrongálódott, illetve katonai és egyéb célokra használták. A tanítás a polgári leányiskola épületében folyt délutánonként, télen fűtési és világítási nehézségek miatt korlátozott óraszámban. Ebben a tanévben Balogh Béla földrajz-természetrajz szakos rendes tanár a II., az V. és a VI. osztályban természetrajzot, VIII.-ban filozófiát tanított összesen heti 11 órában.

9 Csak az 1920/2l-es tanévtől folyhatott megszakítás nélkül a tanítás, bár még mindig csökkentett óraszámmal. Az egyes osztályok előírt tananyagát némi megrövidítéssel teljesen elvégezték. Az elméleti tanulmányokat ez évben már módjukban volt a szaktanároknak kiegészíteni szemléltető taneszközök felhasználásával, kísérletekkel és kirándulásokkal is. Külön délutáni előadásokat tartottak földrajzból és természetrajzból vetített képekkel, és volt néhány természetrajzi és földrajzi kirándulás térképolvasással.

10 Balogh Béla végre ismét foglalkozhatott az érdeklődésének középpontjában álló tudománnyal, az antropológiával. Evekre volt szüksége ahhoz, míg megismerkedett az előző évtized szakirodalmával, míg újra létrehozta a már meglazult kapcsolatokat. Kis antropológiai laboratóriumot rendezett be. A műszerek nagy része a sajátja volt, egy részének beszerzéséhez a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is hozzájárult a testneveléssel összefüggő tudományos kérdések tanulmányozására kiutalt segélyével. 1923-ban a Bartucz Lajos szerkesztésében megindult Antropológiai Füzetek munkatársa lett. Mint középiskolai tanár kötelességének tartotta, hogy Szolnoknak és környékének földrajzával, történelmével és pusztuló régészeti emlékeivel is foglalkozzon. A földrajz mint tantárgy sokáig csak a középiskolák legalsóbb osztályaiban szerepelt, a középiskolai reform eredményeként „mint nemzeti tárgy és mint gazdasági-kulturális tárgy felkerül a legfelsőbb osztályokba is, oda, ahol nevelő hatása az értelmileg fejlettebb ifjúságnál valóban kifejthető".

11 Balogh Béla vallotta és tetteivel bizonyította: „A honszeretet tanítani kell. Csak az szereti a magyar rögöt, aki ismeri is. Pontos ismerés nélkül pedig nem lehet okosan cselekedni".

12 Ezen gondolatok jegyében született meg az a földrajzi kiállítás, mely a Magyar Földrajzi Társaság szolnoki országos vándorgyűlésére készült el.

13 Régészeti leletekkel, okmányokkal, könyvekkel, térképekkel, rajzokkal, grafikonokkal és ismertető leírásokkal mutatta be a város földtani viszonyait, földrajzi helyzetét, őskorát, történelmét, kora gazdasági életét és műveltségi állapotát. Az összegyűjtött anyag, a tablók, a grafikonok sajnos megsemmisültek, de a kutatómunka alaposságát, eredményét bizonyítja egy, a Földrajzi Közleményekben megjelentetett tanulmánya.

14 7 SZURMAY E. 2002. 167-185. pp. 8 Adatok az 1918/19. tanév történetéhez. 1920. 2-3. pp. 9 Adatok az 1918/19. tanév történetéhez. 1920. 8. p. 10 Adatok az iskolai év történetéhez. 1921. 1. p. 1 1 BALOGH B. 1927. 1. p. 12 BALOGH B.1927. 1. p. 13 BALOGH B. 1927. 3. p. 14 BALOGH B. 1927a. 158-175. pp.